A befektetők közül sokan az élelmiszerben látják meggazdagodásuk kulcsát, nem véletlenül, ugyanis az elmúlt időszakban igencsak hatalmas áremelkedésnek lehettünk tanúi. Az éremnek azonban két oldala van, a Világbank is kongatja a vészharangokat, hiszen a szegény rétegeket sújtja leginkább az élelmiszerár-emelkedés negatív következménye.
A probléma - egyre drágább az élelmiszer
Múlt héten tette közzé a Világbank az emelkedő élelmiszerárakkal foglalkozó írását, melyben kiemelik, korántsem biztos, hogy véget ért az árak emelkedése. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) világpiaci árindexe - amely tartalmazza a hús, a tejtermékek, a gabonafélék, az olaj, s a cukor árát - hűen tükrözi az emelkedést. Az adatok alapján 2000 óta dollár 75 százalékkal emelkedett meg az élelmiszerek ára.

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Tanács (Unescap) legutóbbi jelentése szerint a gyenge mezőgazdasági politika növeli a gazdagok és szegények közötti szakadékot. Az éves mezőgazdasági munkatermelékenység 2000 és 2002 között 1 százalékot tett ki, szemben a '90-es évek 2,2 százalékával.
Mi vezérli az élelmiszerárak drágulását?
Szakértők három faktort azonosítanak, melyek az élelmiszerek árának emelkedésére vezetnek. Az egyik ok, amely igencsak sokat nyom a latba, a népességnövekedés, illetve a feltörekvő országok fejlődése. Kínában és Indiában egyre csak emelkedik az élelmiszerek iránti kereslet. A Financial Times szerint az elmúlt évtized során Kínának volt köszönhető a szójabab és hús iránti megnövekedett kereslet 40 százaléka.
Ezekben az országokban, mint arra egy, a The Timesban megjelent, a témával foglalkozó cikk is rámutat, egyre több család hagy fel a saját termesztéssel, azonban a jövedelem emelkedésével lehetősége nyílik annak megvételére. Ráadásul az emelkedő húsfogyasztás növekvő takarmányigényhez vezet, ami újfent drágítja az alapanyagokat.
Egy másik problémát az emelkedő olajár jelent, ugyanis a 100 dollár feletti hordónkénti ár nem csupán a szállítás, hanem a trágyázás, a termesztés és a feldolgozás költségeit is megemeli.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A globális felmelegedés miatt jelentkező szélsőséges időjárás sem kedvez a terményeknek, így az Ausztráliában és Dél-Afrikában jelentkező szárazság, a nyugat-afrikai árvizek, a múlt év végi sosem látott kínai fagyos időszak, vagy a melegrekord Európában. S végül, de nem utolsó sorban a bioüzemanyagok iránti kereslet is felhajtja a gabonafélék, illetve a kukorica árát.
Mit lehet tenni a szegények érdekében?
A Világbank számos példát, megoldási lehetőséget is felsorakoztat, mellyel valamelyest segíteni, enyhíteni lehet az emelkedő élelmiszerárak problémáján. A szabályozott árak miatt kialakuló szűkös kereslet a legszegényebb rétegeket érinti a legsúlyosabban, ráadásul a központilag meghatározott ár a termelőket sem ösztönzi a nagyobb termelésre.
Az irányított támogatás ugyan nagy terhet ró az egyes kormányzati költségvetésekre, ugyanakkor egy átmeneti időszakra ténylegesen segítséget nyújthat a rászoruló családoknak. Vagyis tehát ha tartósan magasan maradnak az élelmiszerek árai, abban az esetben igencsak nehéz helyzetbe kerülnek a támogatást folyósító államok, vagyis mindenképp egy hosszútávon fenntartható stratégia kidolgozására volna szükség.

Az élelmiszerár-emelkedés nem áll meg a határokon, ezt saját bőrünkön is érezhetjük, ráadásul a monetáris politika irányítójának is alapos fejfájást okozhat, hogyan törjék le infláció-generáló hatását.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








