Amint arról korábban beszámoltunk, az alapanyagok árának szárnyalása világszerte érezteti hatását: a kis névértékű érmék gyártási költsége már nagyobb, mint forgalmi értékük, így kérdésessé válik, hogy megéri-e őket tovább használni.
Nincs ez másképp hazánkban sem, ahol a réz, a nikkel és a cink felértékelődése jelentősen megdrágítja az érmék gyártását. Az 1 forintos rézből, nikkelből és cinkből, a 2 forintos rézből és nikkelből, a 100-as pedig rézből és cinkből készül.
A Népszabadság beszámolója szerint egy 1 Ft-os érme előállítása 4 forintba kerül, míg a 2 Ft-osnál 8 forint a költség. Nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen érméknek mindössze 15-20%-a vesz részt a forgalomban.
Évente a két érméből összesen 150 millió darab kerül forgalomba. A gyártás leállítása közvetlenül évi 1 milliárd forintnyi költséget takarítana meg, az árak kerekítése azonban további előnyökkel járna, mely tovább mérsékelné a pénzforgalom teljes költségét.
A jegybank egyelőre ragaszkodik az 1 és 2 Ft-osokhoz a készpénzforgalom igényeire hivatkozva. Szakértők szerint az 5 és 10 Ft-os érme is többe kerül névértékénél.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Másokért tenni? A Lidl-nél igazán megéri!
A diszkontlánc ünnepi összefogásra hívja vásárlóit, hogy három partnerszervezetével összefogva támogassa a hátrányos helyzetű gyermekek karácsonyát.








