A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 102,99 pontos, 0,11 százalékos csökkenéssel 92 882,06 ponton zárt kedden.

"A körkörösségnek és a jövedelmezőségnek kéz a kézben kell járnia, így biztosítva a fenntartható növekedést. Ehhez arra van szükség, hogy alapanyagként és potenciális energiaforrásként tekintsünk mindenre, és a nagyszüleink, felmenőink találékonyságát ötvözzük a modern technológiával" - mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Petrényiné Szabó Krisztina. A MOL Downstream Üzletfejlesztési vezetőjével a MOL-csoport hosszú távú stratégiájáról beszélgettünk.
Pénzcentrum: Az év elején fogadták el az EU-s Green Dealt, amely komoly változásokat követel meg a tagországoktól a következő évtizedekben. Mennyiben érinti ez a MOL-csoport hosszú távú stratégiáját? Mennyivel csökkenhet majd a kőolaj, az üzemanyagok iránti igény Európában?
Petrényiné Szabó Krisztina: Várakozásaink szerint 2030-ig a kelet-közép-európai régióban még stabil marad az üzemanyag-kereslet, a nyugat-európai piacokat viszont egyre inkább a csökkenő tendencia fogja jellemezni. Az biztos, hogy 2050-ig drasztikus keresletcsökkenés várható, és ezt láttuk már 5 évvel ezelőtt is, amikor az „Enter Tomorrow” stratégiánkban megfogalmaztuk a vállalat egyik legfontosabb célkitűzését: szeretnénk az üzemanyagoktól elmozdulni a magasabb hozzáadott értékű vegyipari termékek felé, és jó úton is haladunk. A MOL már most is sokkal több, mint egy kúthálózat: Közép-Európa legjelentősebb petrolkémiai cégei közé tartozunk, Tiszaújvárosban és Pozsonyban műanyag alapanyagot gyártunk. Viszont tisztában vagyunk azzal is, hogy a zöld átalakulás egyre inkább felgyorsul: nemcsak a Green Deal irányelvei, hanem a globális felmelegedés üteme és az újkeletű fogyasztói igények miatt is. Rájöttünk, hogy nem elég lépést tartani a változó világgal, hanem egyenesen az élére kell állni a változásnak.
Ennek megfelelően frissítettük idén hosszú távú célkitűzéseinket: a Shape Tomorrow 2030+ stratégiában már jóval hangsúlyosabb szerepet kap a körforgásos gazdaság, és ez a petrolkémiai portfóliónkra is hatással lesz: egyre több körkörös megoldást fogunk alkalmazni, és új, magas hozzáadott értékű piacokra lépünk be. Utóbbira jó példa a Tiszaújvárosban épülő poliol üzemünk, amely a cég eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása. Emellett hiszünk a nemzetközi tudásmegosztásban is, hiszen a klímaváltozás nem áll meg a határokon. A napokban jelentettük be, hogy a magyar külügyminisztérium támogatásával gumibitumen gyárat építünk Tatárföldön, ahol a zalaegerszegi gyárnál szerzett tapasztalatainkkal is segítjük a beruházást. Mindemellett persze a kiskereskedelmi hálózatunk is rendkívül nagy értéket képvisel: itt az egyre magasabb minőségű fogyasztói szolgáltatásokra, a digitalizációra, a mobilitásra helyezzük a hangsúlyt. Hisszük azt, hogy a MOL jövőjét egy ilyen, sokszínű és kiegyensúlyozott portfólió tudja a legjobban szolgálni.
Az EU 2050-re teljesen klímasemlegessé szeretne válni. Mennyire látják ezt reálisnak?
Bár számos előremutató kezdeményezés van, jelenleg sem az EU, sem az iparági cégek nem tudják pontosan, hogy a klímasemlegesség hogyan érhető el. Mi annyit tudunk kijelenteni, hogy a következő években mindent megteszünk azért, hogy beindítsuk a körforgásos gazdaságot a régióban, fejlesztéseink és beruházásaink során pedig egy világos célt fogunk követni: 2050-re minden tevékenységünket karbonsemlegessé szeretnénk tenni.
Ennek megfelelően már 2030-ig 30%-kal csökkenteni fogjuk a tevékenységeinkből származó és az általunk megvásárolt energiához kapcsolódó közvetlen kibocsátást, úgy, hogy a Kutatás-Termelés és a Fogyasztói Szolgáltatások üzletágaink karbonsemlegességet érnek el, a Feldolgozás és Kereskedelem üzletágunk pedig 20%-kal kevesebb CO2 kibocsátásért fog felelni 2019-hez képest. Emellett az üzemanyaggyártástól való elmozdulással csökkenteni tudjuk a termékeinkhez köthető CO2 kibocsátást is, hiszen így azt szenet, amely a fosszilis üzemanyagok elégetésekor CO2 formájában elkerülhetetlenül a légkörbe kerül, nem mint energiaforrást, hanem mint építőelemet használjuk fel. A szénhidrogénekből üzemanyag helyett olyan anyagokat, tárgyakat, gépeket létrehozva, amelyeket hosszú évekig vagy akár évtizedekig használunk ahelyett, hogy elégetnénk.
Milyen beruházásokat tervez a MOL a körkörös gazdaság területén?
Az, hogy Közép-Európa körforgásos gazdaságának kulcsszereplőjévé fogunk válni, a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2025-ig 1 milliárd dollárt fektetünk fenntarthatósági projektekbe. Alapvető törekvésünk, hogy bio- és hulladékalapú anyagáramokat integráljunk a működésünkbe, ezzel kiegészítve hagyományos, fosszilis nyersanyagforrásainkat. Fő céljaink között szerepel, hogy 2030-ra legalább 100 kt második generációs bioüzemanyagot állítsunk elő és 100 kt éves műanyag-újrahasznosítói kapacitást érjünk el.
Ha már műanyagok: az EU komoly célokat fogalmazott meg az újrahasznosítás és az egyszer használatos műanyagok területén. Hogyan fogja ez érinteni a fosszilis műanyagok iránti hosszú távú keresletet?
Nyilvánvaló, hogy az újrahasznosított műanyagok iránti kereslet jelentősen nőni fog a következő évtizedben, bizonyos szegmensekben – így például a csomagolóanyagok területén, az EU-s jogszabályi előírásoknak is köszönhetően – nagyobb mértékben. Ez azonban csak kevés termék esetében jelenti azt, hogy a primer műanyagok iránti kereslet csökkenne. Ennek több oka is van. Egyrészt, a műanyagokat szokás a lehető legrosszabb alternatívaként kezelni, de tény, hogy gyakran fenntarthatósági szempontból kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek, mint a többi alapanyag.
Az autóiparban például egyre népszerűbb a műanyagok használata, mivel a műanyag-alkatrészek kisebb súlyúak, mint például a fémek, így súlycsökkentés érhető el, ami összességében az autó élettartama során kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez.
Másrészt, bizonyos piaci szegmensekben jelenleg a biztonsági előírások sem engedik meg újrahasznosított műanyagok használatát, ilyenek például az élelmiszerrel érintkező, vagy az egészségügyben használt termékek. Ennek ellenére tagadhatatlan, hogy a műanyagok nem megfelelő kezelése hatalmas terhet ró a környezetre. Ezért, felelős vállalatként, folyamatosan dolgozunk azon, hogy újrahasznosított termékekkel kombináljuk a termékportfóliónkat, és innovatív megoldásokat kínáljunk a vevőknek. Megjegyezném, hogy nemcsak terveink vannak, hanem kézzelfogható eredményeink is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Milyen konkrét lépéseket tudna említeni, a MOL jelenleg is kínál már környezetbarát termékeket?
Ha újrahasznosított műanyagról beszélünk, sok esetben valamilyen alacsony minőségű termék jut eszünkbe. Mi viszont azon dolgozunk, hogy a vevőinknek ne kelljen kompromisszumot kötniük az újrahasznosított műanyagok használata miatt, ezért magas hozzáadott értékű termékeket szeretnénk kínálni. Jó példa erre németországi műanyag-újrahasznosító leányvállalatunk, az Aurora, amit 2019-ben vásároltunk meg. Az Aurora főleg az autóipar számára gyárt magas minőségű műszaki műanyag alapanyagokat, 100%-ban újrahasznosított forrásból, így kiegészítve primer műanyag portfóliónkat. Vagy stratégiai partnerségünk a szintén német APK nevű céggel, ami képes a rendkívül komplex, többrétegű polietilén műanyag csomagolófóliák újrahasznosítására, ami megoldást nyújt egy komoly iparági problémára. Tavaly stratégiai partnerségre léptünk a Meraxis svájci-német cégcsoporttal is, akikkel közösen magas minőségű, hulladékon alapuló speciális műanyagkeverékeket fejlesztünk ki főleg az autó-, bútor- és csomagolóipar számára. Ezeket a technológiákat szeretnénk a régióba hozni, de emellett persze saját termékfejlesztéssel is támogatjuk a portfóliónk diverzifikálást. Ezekből a jelenleg még kisléptékű projektekből rengeteget tanulunk, és jó alapot nyújtanak arra, hogy a stratégiában kitűzött céljainkat teljes egészében megvalósítsuk.

Mit jelent ma a hulladékgazdálkodás a MOL-ban és mik a hosszútávú terveik? Származik-e nyeresége a cégnek abból, hogy átveszi és újrahasznosítja a hulladékokat?
A MOL és hulladékgazdálkodás kapcsán talán a használt lakossági sütőolaj-begyűjtés és a zalaegerszegi gumibitumen gyártás a legismertebb, emellett viszont más lépéseket is teszünk, ami a nagyközönség számára kevésbé látható. Egyrészt kötelességünk a saját tevékenyégből származó hulladékok kezelése, itt legfőbb célkitűzésünk, hogy megfeleljünk az EU-s normáknak és minimalizáljuk a hulladék-lerakást. Jelenleg évi kb. 120000 tonna saját hulladékot kezelünk. Ennek egy része energetikai hasznosításra kerül. Ha hosszú távra tekintünk, a Világbank előrejelzése szerint 2050-ig a globális hulladéktermelés 70%-kal fog nőni a jelenlegi mennyiséghez képest. Mit tehetünk ebben a helyzetben? A válasz ez esetben is a körforgásos gazdaság elveinek integrálása: megszokott viselkedésformákat újakkal kell helyettesítenünk, lineáris helyett újrahasznosítási körökben kell gondolkoznunk, tudatosítanunk kell, hogy a ma termékei a jövő nyersanyagai. Ezzel összhangban hosszútávon szeretnénk kiaknázni a kommunális és egyéb biológiai hulladékokban rejlő lehetőségeket is, amellyel maximalizálni szeretnénk a körkörösséget.
A körkörösségnek és a jövedelmezőségnek kéz a kézben kell járnia, így biztosítva a fenntartható növekedést. Ehhez arra van szükség, hogy alapanyagként és potenciális energiaforrásként tekintsünk mindenre, és a nagyszüleink, felmenőink találékonyságát ötvözzük a modern technológiával. Ők annak idején kialakították a maguk kicsi körfogásos gazdaságát a kertjeikben, nekünk pedig az a dolgunk, hogy globálisan érvényt szerezzünk a felelős, takarékos gondolkodásnak. Hosszú távon ez a szemléletmód mindenképp a vállalat fenntartható és nyereséges működéséhez járul hozzá.
Ez lehet a jövőben az olajipari vállalatok új üzleti stratégiája?
Minden vállalat a kompetitív versenyelőnyeinek megfelelőn kell, hogy kialakítsa a stratégiáját, nem létezik univerzálisan jó megoldás. Mindazonáltal egyre több cég ismeri fel, hogy a hulladék nemcsak egy probléma, ami megoldásra vár, hanem értékes erőforrás. Mivel a MOL célként tűzte ki, hogy a körforgásos gazdaság kulcsszereplője lesz, integrálni fogunk különböző hulladékokat alapanyagként a működésünkbe. Emiatt komolyan figyeljük a piacot és a hulladék petrolkémiai alapanyaggá való átalakításának lehetőségeit és a technológiákat. Tevékenységünkből fakadóan nagyon sok tapasztalatunk van már ezen a területen, és szeretnénk a szaktudásunkkal a saját üzleti érdekeinken túl közcélokat is szolgálni.
A MOL jelentős átalakulás előtt áll, amelynek elengedhetetlen részei a dolgozók is – mit várnak a jövő MOL-os munkavállalójától?
Egy biztos: az iparági transzformáció nagyon izgalmas fejlődési utat ígér a MOL-os munkavállalóknak. Mindezt egy sokszínű csapatban, ahol minden nap együtt tanulunk, együtt gondolkodunk és együtt építünk valami újat. Szerintem a siker kulcsa, hogy agilisak, innovatívak legyünk és vállalkozói szellemmel közelítsük meg a projekteket. A MOL-ban a tehetséggondozásra is kiemelt figyelmet fordítunk: a frissdiplomásoknak szóló Growww program népszerű a kezdő munkavállalók körében, emellett különböző szintű belső tehetségprogramokkkal és képzésekkel is támogatjuk kollégáink folyamatos fejlődését. A MOL-ban mindenkinek lehetősége van, hogy részese legyen a jövő formálásának.
Fotók: Tuba Zoltán / képszerk.hu

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Egy jó szörp titka: így lett a házi receptből sikeres vállalkozás
A semmiből indulva vált országosan ismert prémium márkává a Mayer szörp.
-
Az energiatárolás ideje eljött – Az Ön cége készen áll rá? (x)
Az energiatárolás ma már nem opció, hanem versenyelőny. A PV Napenergia szakértelemmel és jogosultsággal segít megvalósítani.
-
A zsalupiac, mint a nagyberuházások trendmutatója (x)
A nagyberuházásokon használt zsaluk forgalma jól mutatja a piaci trendeket. A Meva dunakeszi regionális logisztikai központja a nyugat-európai kivitelezőket is kiszolgálja.
-
Ipar Napjai és Automotive Hungary – Mindenki egy helyen (x)
Hazánk legnagyobb ipari eseménye vár minden szakembert: ipari innovációk, költséghatékony megoldások, üzleti lehetőségek, networking, KKV-kat segítő pályázatok.
Portfolio Gen Z Fest 2025


