Vigyázzon, aki most utazna! Egzotikus kór fertőzött meg magyar turistákat: ezzel a vírussal tértek haza a nyaralásról

Mielőtt határon túlra utaznánk, mindig érdemes utánanézni, hogy az adott országban van-e valamilyen járvány, illetve milyen egzotikus kórokozókkal lehet ott találkozni. Nem is kell messzire menni: kanyaróért például elég csak átugrani a szomszédba, de akár Dengue-vírust is könnyű beszerezni a kedvelt trópusi szigetek egyikén.

Az NNGYK hetente teszi közzé azt, hány fertőző betegségről érkezett jelentés az országból. Az utolsó legfrissebb adatok szerint már 2026 első felében is rengetegen tértek haza utazásikról egzotikus kórokozókkal, melyek egyes esetekben rendkívül súlyos tüneteket is okozhatnak. Végigböngésztük hol és milyen kórral fertőződtek meg idén a magyar turisták a népegészségügyi központ adatai alapján.

• Az év 27. hetében június 29. és július 5. között egy fővárosban élő, 48 éves férfi import eredetű laboratóriumi vizsgálattal megerősített Zika-láz megbetegedéséről érkezett jelentés. A férfi a betegség lappangási idejében Malajziában tartózkodott és ott akvirálta a fertőzést.
• A 25. héten egy import eredetű vírusos-haemorrhagiás láz megbetegedést jelentettek be. A fővárosban élő 28 éves nőnél a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok Dengue-vírust igazoltak kórokozóként. A betegség inkubációs idejében a beteg Indonéziában tartózkodott és ott akvirálta a fertőzést.
• Szintén a 25. héten regisztrálták egy Heves vármegyei 51 éves nő laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt import eredetű Chikungunya-láz megbetegedését. A beteg a lappangási időben a Seychelles-szigeteken járt, ott fertőződött meg.
• A 20. héten regisztrálták egy Pest vármegyében élő 28 éves nő malária megbetegedését. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a Plasmodium falciparum-ot azonosították kórokozóként. A beteg a lappangási időben Tanzániában tartózkodott és ott akvirálta a fertőzést.
• A 16. héten egy import eredetű vírusos-haemorrhagiás láz megbetegedést jelentettek be. Az elvégzett diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok alapján a Pest vármegyében élő, 60 éves férfi klinikai tüneteinek hátterében Dengue-vírus állt. A betegség inkubációs idejében a beteg a Maldív-szigeteken tartózkodott és ott fertőződött meg.
• Szintén a 16. héten egy fővárosban élő 62 éves nő import eredetű, laboratóriumi vizsgálattal igazolt Chikungunya-láz megbetegedését regisztrálták. A beteg a lappangási időben a Fülöpszigeteken járt, ott akvirálta a fertőzést.
• A 14. héten egy import eredetű malária megbetegedést jelentettek be. Egy Budapesten élő 42 éves férfinél a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok Plasmodium falciparumot igazoltak kórokozóként. A beteg az inkubációs időben Tanzániában tartózkodott, ott akvirálta a fertőzést.
• A 13. héten egy Hajdú-Bihar vármegyében élő 23 éves nigériai állampolgárságú férfi import eredetű malária megbetegedéséről érkezett jelentés. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok Plasmodium ovale-t igazoltak kórokozóként. A beteg Nigériában akvirálta a fertőzést
• A 12. héten, március 16. és 22. között három import eredetű vírusos haemorrhagiás láz megbetegedést vettek nyilvántartásba. Egy fővárosi 44 éves nő klinikai tünetei hátterében a laboratóriumi vizsgálatok Dengue-vírus fertőzést igazoltak. A beteg a lappangási időben a Maldív-szigeteken tartózkodott és ott fertőződött meg. Egy Pest vármegyében élő 58 éves nő és 62 éves férfi Dengue-vírus fertőzöttségét külföldön diagnosztizálták. A betegség inkubációs idejében mindkét beteg a Cook-szigeteken (Új-Zéland) járt és ott akvirálták a fertőzést.
• A 10. héten egy fővárosban élő 58 éves férfi import eredetű malária megbetegedésének gyanúját jelentették. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a klinikai tünetek hátterében Plasmodium falciparum kórokozót igazoltak. A beteg a lappangási időben Tanzániában tartózkodott és ott akvirálta a fertőzést.
• A 9. héten a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül két személy import eredetű vírusos haemorrhagiás-láz megbetegedésének gyanúját jelentették. Mindkét beteg Veszprém vármegyében él. A 48 éves férfi a betegség lappangási idejében Malajziában, a 63 éves nő Maldív-szigeteken tartózkodott és ott akvirálták a fertőzést. A virológiai vizsgálatok mindkét esetben a Dengue-vírust azonosították kórokozóként.
• A 9. héten továbbá két importált eredetű malária megbetegedést diagnosztizáltak. Egy Baranya vármegyei 47 éves férfinél a laboratóriumi vizsgálatok a Plasmodium falciparum kóroki szerepét igazolták. A beteg a lappangási időben Sierra Leonéban tartózkodott és ott akvirálta a fertőzést. A másik beteg, egy Hajdú-Bihar vármegyében élő 35 éves etióp férfi, aki rendszeresen hazalátogat Etiópiába. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a klinikai tünetek hátterében Plasmodium vivax kórokozót mutatták ki.
• A 8. héten, február 16. és 22. között a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül egy Fejér vármegyében élő 52 éves férfi import eredetű vírusos haemorrhagiás láz megbetegedésének gyanúját jelentették, diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a Dengue-vírust azonosították kórokozóként. A beteg a betegség lappangási idejében a Maldív-szigeteken tartózkodott és ott fertőződött meg. 
• Szintén a 8. héten egy Komárom-Esztergom vármegyei 42 éves férfi import eredetű malária megbetegedését jelentették, a laboratóriumi vizsgálat Plasmodium sp. kórokozót igazolt. A beteg a lappangási idő alatt Kenyában tartózkodott és ott fertőződött meg.
• A 7. héten egy fővárosban élő 33 éves férfi import eredetű vírusos haemorrhagiás-láz megbetegedésének gyanúját jelentették, a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a Dengue-vírust azonosították kórokozóként. A beteg a betegség lappangási idejében a Maldív-szigeteken tartózkodott és ott fertőződött meg.
• A 7. héten továbbá egy Komárom-Esztergom vármegyében élő 63 éves nő import eredetű, laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt Chikungunya-láz megbetegedéséről érkezett bejelentés, aki a betegség lappangási idejében a Közép-afrikai Köztársaságban tartózkodott és ott akvirálta a fertőzést
• A 6. héten egy Pest vármegyei, 58 éves férfi Plasmodium falciparum okozta malária megbetegedését jelentették. A betegség lappangási idejében a beteg Tanzániában járt és ott akvirálta a fertőzést.
• Az 5. héten egy Csongrád-Csanád vármegyében élő 59 éves nő import eredetű, laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt Chikungunya-láz megbetegedéséről érkezett bejelentés, aki a betegség lappangási idejében a Seychelle-szigeteken tartózkodott és ott akvirálta a fertőzést.
• Szintén az 5. héten egy Pest vármegyében élő 61 éves nő import eredetű vírusos haemorrhagiás-láz megbetegedése került a fertőtőbeteg nyilvántartásba, a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok a Dengue-vírust azonosították kórokozóként. A beteg a betegség lappangási idejében a Maldív-szigeteken tartózkodott és ott fertőződött meg.
• A 4. héten, január 19. és 25. között egy Somogy vármegyében élő, 24 éves férfi import eredetű, külföldön diagnosztizált hastífusz megbetegedéséről érkezett jelentés a héten. A beteg a betegség lappangási idejében Indonéziában tartózkodott és ott akvirálta a fertőzést. 
• Az év 2. hetében a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül egy Győr-Moson-Sopron vármegyében élő 36 éves férfibeteg import eredetű, laboratóriumi vizsgálattal igazolt Chikungunya-láz megbetegedéséről érkezett jelentés. A férfi a betegség lappangási idejében Kubában tartózkodott és ott akvirálta a fertőzést.

Ahogy a fenti példákból is látható, a világ számos pontján össze lehet szedni egzotikus fertőzéseket. Ráadásul az NNGYK adatbázisába csak azok az esetek kerülnek be, amikor a beteg orvoshoz fordul és diagnosztizálják. Sokan azonban vagy még a nyaralás alatt esnek túl a fertőzésen, vagy otthon kezelik ki magukat, ha a tüneteik nem súlyosak. A valós fertőzzésszám emiatt magasabb lehet, mint amit az NNGYK adatbázis tartalmaz. 

A korábbi években is sok fertőzést hoztak haza az utazók

Az NNGYK éves jelentéseiből az is kiderül, hogy vírusos haemorrhagiás láz fertőzésből tavaly 30 esetben érkezett jelentés, 18 esetben pedig maláriával fertőződtek meg utazók. Minden évben igazolnak szinte Chikungunya-láz, vagy hastífusz fertőzést is, idén már volt Zika-láz is. Az olyan kevésbé egzotikus betegségeket is be lehet szerezni külföldön, mint a kanyaró és mumpsz.

Milyen oltásra lehet szükség?

A hepatitis A és B elleni védőoltás szinte bárhol a világon ajánlott. A kullancsok által terjesztett meningococcus meningitis különösen ajánlott az Észak-Európába, Skandináv országokba és a Baltikumba utazóknak, illetve bárkinek aki erdei túrát tervez az adott országban. A hastífusz ellen a Közép-Amerikába, Karib-szigetekre, Ázsiába és Afrikába utazóknak érdemes felvenni az oltást. Úticéltól függően érdemes lehet a járványos gyermekbénulás és veszettség elleni védőoltáson is elgondolkodni.

Nem csak az úti cél, hanem az utazás hossza is befolyásolhatja, milyen védoltást érdemes beadatni. Hosszabb külföldi tartózkodás előtt érdemes lehet felvenni a covid-oltást, az influenza oltást, pneumococcus és bárányhimlő elleni oltások és a kanyaró-rubeola-mumpsz elleni oltások frissítését átgondolni. Ahol terjed a kanyaró és a szamárköhögés, ajánlottak ezek az oltások is. 

Afrika középső régiójában, és Dél-Amerika legtöbb országában pedig kötelező a sárgaláz elleni oltás.

A külföldre utazók védőoltásait – beleértve a sárgaláz elleni oltást is – a megyei kormányhivatalok által fenntartott és egyéb, a nemzetközi oltások végzésére működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók végzik. Az utazással kapcsolatos oltás és tanácsadás olyan egészségügyi szolgáltatás, amely térítés ellenében vehető igénybe - írja az Egészségvonal.

Nemzetközi utazás előtt legalább 2-6 héttel érdemes utazás-egészségügyi és oltóközpontot felkeresni. A központok pontos tájékoztatást adnak az úticél járványügyi helyzetéről, a szükséges megelőzési módokról és a védőoltásokat is be tudják adni. Az adott helyen érvényes aktuális járványügyi helyzetről és az előírások változásáról magyar és idegen nyelvű honlapokon is lehet tájékozódni. A Konzuli Szolgálat folyamatosan frissülő honlapján az aktuális utazási tanácsokról szóló információk is megtalálhatók

Az oltóhelyeken a leggyakrabban igényelt oltóanyagok a következők:

• torokgyík (diftéria);
• tetanusz;
• szamárköhögés (pertusszisz);
• kolera;
• hastífusz (enterális láz);
• járványos gyermekbénulás (polio);
• kanyaró (morbilli);
• rózsahimlő (rubeola);
• mumpsz;
• hepatitis A és B;
• járványos agyhártyagyulladás;
• veszettség (rabies);
• kullancs okozta agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis);
• japán B agyvelőgyulladás;
• sárgaláz;
• szezonális influenza.

A nemzetközi utazással kapcsolatban végzett védőoltásokról szóló igazolást az utazó részére kiállított Nemzetközi Oltási Bizonyítványba kell bevezetni (International Certificate of Vaccination or Prophylaxis, köznapi nevén „sárga oltási kiskönyv”). A tetanusz (illetve a torokgyík és a szamárköhögés) elleni oltás ismétlését 21 éves kortól 10 évente javasolják több európai országban, ezeken a helyeken utazástól függetlenül ez a felnőttkori oltási rend része.

Érvényes oltással kiváltható a külföldön elszenvedett baleset miatt adandó tetanusz emlékeztető oltás. A szamárköhögés előretörése miatt hasznos lehet erre azt az oltóanyagot választani, amiben ez a komponens is szerepel. Csak tetanusz megelőzésére más oltóanyag alkalmazandó - írják.