Ismét kongatják a vészharangot: szörnyű dolgokat művelnek a testünkkel ezek az élelmiszerek

Egy jelentős kutatási projekt eredményei szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása számos egészségügyi problémát okozhat. Ilyen élelmiszerek például a készételek, a cukrozott gabonafélék és a tömeggyártott kenyér, melyek fogyasztása összefüggésbe hozható 32 egészségügyi problémával, beleértve a rákot, a 2-es típusú cukorbetegséget és mentális zavarokat. A kutatók szerint ezek az élelmiszerek gyakran magas zsír-, só- és cukortartalmúak, miközben alacsony vitamin- és rosttartalommal rendelkeznek. Ezen túlmenően megfigyelték, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyobb mennyiségű fogyasztása 50 százalékkal növeli a szívbetegségek miatti halálozás kockázatát.

A 10 millió ember bevonásával zajlott vizsgálat során arra is rámutattak, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszereket nagymértékben fogyasztó emberek esetében 40-66 százalékkal magasabb a szívbetegségben való elhalálozás kockázata. További megfigyelések szerint ezeknél az embereknél nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak elhízást, tüdőbetegségeket és alvásproblémákat is.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) olyan összetevőket tartalmaznak, melyekkel házi készítésű ételek fogyasztása során nem találkozunk. Ezek között találhatók vegyi anyagok, színezékek, édesítőszerek és tartósítószerek is. A kutatók hangsúlyozták az állami politikák és intézkedések fontosságát ezen élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása érdekében. Javaslataik között szerepel az ultrafeldolgozott termékek egyértelmű címkézése és a reklámok korlátozása.

Az Egyesült Királyságban kiemelkedően magas az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása; becslések szerint ezek teszik ki a nemzeti étrend 57 százalékát. Ezek az élelmiszerek gyakran tartalmaznak ipari adalékanyagokat és átesnek több ipari folyamaton, melyek negatívan befolyásolják a vércukorszintet és csökkentik a jóllakottság érzetét.

Az ausztráliai Deakin Egyetem kutatói úgy vélik, hogy erős bizonyítékokat találtak arra nézve, hogy a szóban forgó élelmiszerek rendszeres fogyasztása 50 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozás, 12 százalékkal a 2-es típusú cukorbetegség és 48-53 százalékkal a szorongás kialakulásának kockázatát.

A tanulmányban említették az eredeti kutatásban alkalmazott adatgyűjtési módszerek következetlenségét. Gunter Kuhnle professzor hozzáteszi: bár sok tanulmány próbálja figyelembe venni az egészségtelen életmód egyéb tényezőit is, teljes mértékben ezt korrigálni nem lehetséges.

A brit kormány válasza szerint lépéseket tesznek az egészségesebb táplálkozás ösztönzése és az elhízás elleni küzdelem terén. Az intézkedések között szerepel kalória-tartalom feltüntetése az éttermekben és sócsökkentési programok is.

Végül ajánlásokat fogalmaznak meg egészségesebb táplálkozási szokásokra vonatkozóan: napi legalább öt adag gyümölcsöt és zöldséget javasolnak fogyasztani; teljes kiőrlésű gabonafélékre helyezni a hangsúlyt; naponta legalább 30 gramm rostot bevinni; tejtermékek vagy helyettesítőik mérsékelt fogyasztása mellett babot, hüvelyeseket, halat, tojást és húsokat ajánlanak; továbbá naponta 6-8 pohár víz fogyasztását javasolják.

Magyarországon is problémát jelentenek a feldolgozott élelmiszerek

Bár a fenti kutatás elsősorban Nagy-Britanniára fókuszált, ne higgyük, hogy a világ más országaiban - így Magyarországon - jobb lenne a helyzet. Dr. Jójárt Ferenc, a Goodwill Pharma alapítótulajdonosa egy korábbi, Pénzcentrumnak adott interjújában úgy fogalmazott

Az elhízás nagyobb pandémia, mint a COVID! Elhatároztuk, hogy szembeszállunk a világ második legnagyobb vírusával, a túlsúllyal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ettől össze is omolhat a hazai ellátórendszer: ez jóval nagyobb pandémia, mint a COVID!

A pici túlsúly nagyon könnyen komoly elhízássá tud alakulni, az elhízás pedig jóval nagyobb pandémia, mint a COVID! - véli Dr. Jójárt Ferenc, a Goodwill Pharma alapítótulajdonosa.

A feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban a szakember további részleteket is elárult akkor:

Azt hangsúlyoznám, hogy a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása a tömeges termelés miatt egyre inkább egyoldalú, nem feltétlenül tartalmazza azokat a természetes anyagokat, amikre szükségünk van. Itt nemcsak a vitaminokra gondolok, hanem az élelmiszerekben meglévő egyéb komponensekre, mint a polifenolok, gyulladáscsökkentő anyagok. Ilyen pl. a kapszaicin a paprikában. Vannak olyan termékek, amik jó hatással vannak az életünkre, de a feldolgozás során kivesszük belőle.

Egy korábbi adatfelmérés szerint a testtömeg index alapján hazánkban 23,9 százalékos a túlsúlyosak aránya, ebben csak Málta előz minket Európában. 2014-es adatok szerint a magyar lakosságnak "még csak" 20,8 százaléka számított túlsúlyosnak. Bár az Unióban is emelkedett a túlsúlyosak aránya 2014 és 2019 között, de nem ilyen mértékben: 15,1 százalékról 16 százalékra. Más statisztikákból az is tudható, hogy a gyerekkori elhízás is különösen nagy gondot jelent hazánkban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Totális összeomlás érik a magyar egészségügyben: ha ezen nem változtatnak, akkor minden hiába?

Az egészségügyre fordított GDP tekintetében még mindig sereghajtók vagyunk Európában.