Aggasztó változás élesedik a hazai orvosi rendelőkben: rengeteg beteget érint

Nem lesznek magánbiztosítók az egészségügyben, de már dolgoznak azon, hogy mely magánszolgáltatókat vonják be az állami ellátásba - ezt mondta Takács Péter egészségügyi államtitkár egy keddi konferencián, erről pedig lapunk is beszámolt.

Takács Péter itt azt is mondta, hogy "az állami és a magánegészségügy szétválasztásának vége felé járunk, és el fogjuk kezdeni a két szektor együttélését szabályozni". Igaz ugyanakkor, hogy a részleteken még dolgoznak, és a végső szót a kormány fogja kimondani. Szólt arról is, hogy a NEAK biztosítási funkcióját szeretnék visszaállítani, erről pedig már Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt a januári kormányinfón. Ezen a megoldáson jelenleg is dolgoznak, de annyi már most biztos, hogy a biztosítási piacot nem nyitják meg az magánbiztosítók számára.

Nagy változások készülnek tehát, de az időzítés némileg talán furcsa lehet. Szakértővel beszéltük át, hogy milyen reform következhet az egészségügyben, egyáltalán bele szabad-e vágni, és ha igen, akkor mire kell számítaniuk a betegeknek.

Menekülnek a magyarok a magánegészségügybe

Lapunk nemrég vizsgálta meg, hogyan változott a műtéti várólisták hossza a magyar kórházakban 2024-re. Bár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ismét változtatott azon, milyen formában teszi nyilvánossá az adatokat, az még így is látszik, hogy 2023 januárjához képest ismét romlott a helyzet. Már több mint 10 éve folyik a küzdelem a várólisták hosszának csökkentéséért, azonban a pandémia keresztülhúzta a 2019-ig elért eredményeket, és hiába különítettek el erre a célra 2022-ben és 2023-ban is extra forrást, a plusz keretösszeg önmagában már nem jelent megoldást.

Az átlagos várakozási idő az elmúlt 6 hónapban a szaruhártya műtétekre volt a legmagasabb: átlagosan 469 nap. Ez 147 nappal hosszabb idő, mint 2023 januárjában volt. Egy térdprotézis beültetésére 261, egy csípőprotézisre kerek 200 napot vártak átlagosan a magyar betegek. Egy mandula, orrmandula műtétre tavaly még 28 napot kellett várni, most 80 napos várakozási idővel lehet számolni a NEAK friss adatai szerint.

Térdprotézis beültetésre 2024. januárban 9719 fő várt már több mint 60 napja, csípőprotézisre 5407 fő, szürkehályogműtétre 4020 fő. A hosszú várakozás pedig nemcsak kellemetlen a betegek számára, egészségügyi kockázatot is hordozhat. Az életminőséget jelentősen befolyásolja, hogy állandó mozgásszervi fájdalommal, elhomályosult látással, vagy folytonos epegörcsökkel, kiújuló sérvvel mennyi ideig kell együtt élni. A várakozási idő alatt a beteg állapota is romolhat, ami befolyásolhatja a műtét sikerességét. A várólistákról nemrég átfogó elemzést írtunk, amit itt olvashatsz el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyiért jut VIP-műtéthez soron kívül a magyar elit 2024-ben: nem titok, itt az árlista

Érdemes alaposan körülnézni a magánkórházak árlistáin is, mert szolgáltatók díjszabása között óriási különbségek lehetnek.

Munkaerő-elvándorlást hozhat az átalakítás

Élesen fogalmazott Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, mikor a reformtervekről kérdeztük. Szerinte az egészségügy jelenlegi állapotában a kormány rossz irányba akar menni ezzel a reformmal, mert a szektor régen kivérzett.

Rég ki lehet mondani azt, hogy összedőlt az egészségügyi rendszer, nem látom tehát be, hogy miért éppen most akarnak ehhez hozzányúlni, ráadásul a módszer kicsit "baltával faragva" menne neki ennek az egésznek. A kapacitás maradékát is megszüntetnék az állami finanszírozásban, elég csak egy példát említeni: az állami ellátásban novembertől nem vehetnek részt magánszolgáltatók a CT, és MR ellátásban, hónapokat kell várni egy CT, MR, vagy egy ultrahangvizsgálatra is 

- mondta a szakértő. Hozzátette még azt is, hogy szerinte súlyos munkaerő-elvándorlást jelentene, ha a reform a jelenlegi formájában valósulna meg.

Nem az a baj, hogy reformokat akarnak, hanem az, hogy nem látszik, pontosan hogyan. Nem lenne ördögtől való rendezni az állami és a magánszektor viszonyát az egészségügyben, csakhogy ha tényleg arra készülnek, hogy bizonyos szolgáltatásokat, ellátásokat a NEAK fizessen ki, akkor tessék megadni rá a forrást. Az egészségügyi rendszer súlyosan alulfinanszírozott, ráadásul fennáll a veszélye annak is, hogy további munkaerő-elszívást eredményezne ez az egész, vagyis mind többen nyergelnének át a magánszektorba a szakemberek közül. Éppen ezért ezt a kérdést különös körültekintéssel kell kezelni, hiszen könnyen odavezethet, hogy az állami ellátás a jelenleginél is jobban beszakad

- tette még hozzá Kunetz Zsombor.

Tűzoltás zajlik

Szembe kell végre nézni a problémákkal, és az mindenképpen örömteli, hogy a kormány ezt most végre megteszi - ezt mondta a reformtervekről Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója a Checklist szerdai adásában. Véleménye szerint már az ügyeleti rendszer átalakítása is komoly visszhangot váltott ki, de most szembe kell nézni a komoly gondokkal is.

Nehezen mondja ki az ágazat vezetése, de most tulajdonképpen a valóság felismerése zajlik, meg persze az ahhoz való alkalmazkodás. Kevés a szakember, az orvos és a szakápoló, és ennek megfelelően próbálja a kormány átalakítani a rendszert, vagyis az intézményeket, hogy ott milyen ellátásokat vehetünk igénybe, mind pedig a finanszírozási rendszert. Magát az egészségügyet is folyamatosan alakítják, ezt az emberek is érzékelhetik: az ügyeleti rendszer átalakítása is komoly visszhangot kapott

- mondta Csiki Gergely. Szólt még arról is: a kormány most háromszor annyit költ az egészségügyre, mint amennyi értékben a magánszektor kezeléseket végez, beteg viszont sokkal több van.

2022-ben 800 milliárd forintos nagyságú volt a magánszektor, ezzel szemben a járóbeteg-ellátás, a műtétek és minden egyébbel együtt az állam 2400 milliárdot költött az egészségügyre, a különbség tehát háromszoros volt. Fontos azonban azt megjegyezni, hogy a betegszám sokszorosa annak, mint akik a magánegészségügyben vannak, még úgy is, hogy egyre nehezebben jutnak hozzá a betegek az állami ellátáshoz. Egy főre vetítve a magánszektor sokkal drágábban adja a szolgáltatást, de ez is a legnagyobb kérdés, hogy a magánszektor kinyitásával ez az arány hogyan változna

- tette hozzá a Portfolio lapigazgatója.