160 ezer forintot is elbukhatsz 2024-ben: csak egy orvosi igazolás kell a kedvezményhez

Az új megállapodás szerint 2023. decembertől a minimálbér 15 százalékkal 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal 326 000 forintra növekedhet. A minimálbér emelkedésével együtt számos egyéb juttatás is emelkedik, köztük az az adóalap-kedvezmény, amely bizonyos betegségek esetén járhat a magyar dolgozóknak. Erre a kedvezményre akár a lakosok 35 százaléka is jogosult lehetne, viszont sokan nem használják ki, mivel nem is tudnak róla, hogy jogosultak lennének rá.

Az adóalap-kedvezmény mértéke havonta mindig a minimálbér egyharmadának 15 százaléka száz forintra kerekítve, vagyis 2024-től 13 300 forint. Vagyis egy évben ez közel 160 ezer forint kiesést jelenthet, ha valaki nem tud róla, hogy jogosult a kedvezményre. Azt, hogy ki lehet jogosult, a 335/2009-es kormányrendelet határozza meg: ez sorolja fel ugyanis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket. Ha valakinek papírja van arról, hogy a felsorolt betegségek valamelyikét állapítottak meg nála, akkor jogosult a személyi jövedelemadója csökkentésére a személyi jövedelemadóról szóló 1995-ös törvény alapján. Azonban nem kell súlyos fogyatékosságokra gondolni: a kedvezmény járhat például a laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes esetei, vagy a cöliákia esetén. Így akár 10-ből 3 magyar is érintett lehet.

Fontos! Ha valaki még sosem igényelte még a kedvezményt, de a betegség ténye már hosszabb ideje fennáll, akkor visszamenőleg is igényelheti a kedvezményt az 5 éves elévülési időn belül.

A törvény 29/E. §-a úgy szól: "a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető." Az, hogy ki számít súlyosan fogyatékos magánszemélynek, ebben a kormányrendeletben került részletezésre. A rokkantsági járadékban, fogyatékossági támogatásban részesülők pedig automatikusan jogosultak az adókedvezményre.

Ki és hogyan igényelheti?

Az adókedvezmény egyfajta engedmény, melyet az állam a dolgozók egy csoportjának biztosít rászorultsági alapon. Ezáltal ők jogosultak rá, hogy kevesebb adót fizessenek más adózóknál. Hogy mely betegségek esetén érvényesíthető az adóalap-kedvezmény, azt a leleteik, illetve a betegségek BNO kódja alapján a betegek maguk is azonosíthatják. A betegségek pontos listáját a már említett kormányrendelet melléklete tartalmazza, ami ide kattintva érhető el. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat, amelyek a legtöbb magyart érinthetik:

• egyes hallási és látási fogyatékosságok,
• bizonyos mentális fogyatékosságok és viselkedészavarok,
• egyes mozgásszervi fogyatékosságok,
• pervazív fejlődési zavarok (pl. gyerekkori autizmus, sperger szindróma)
• skizofrénia egyes változatai, schizotypiás és paranoid zavarok
• a daganatos betegségek egyes típusai (pl. a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségei, emlő, méhnyak, petefészek, here és prosztata rosszindulatú daganatai)
• mesterséges testnyílással élő személyek
• egyes immunbetegségek,
• egyes emésztőszervi betegségek (pl. Crohn-betegség, coeliakia, egyes felszívódási zavarok, stb.)
• endokrin és anyagcsere betegségek, mint az I. típusú diabetes és a szövődményekkel járó II. típusú diabetes
• veleszületett enzimopátiák (az egyes enzimek működésének rendellenességei), például laktóz intolerancia, lisztérzékenység, vagy a szénhidrát anyagcsere egyéb zavarai,
• művesekezelésre szoruló betegek,
• krónikus légzési elégtelenség
• veleszületett és szerzett szívbetegségek,
• egyes fejlődési rendellenességgel születettek
• és endometriózis esetén.

Az adókedvezmény igényléséhez először is egy igazolásra lesz szükség, amelyen egy szakorvos, vagy az adózó háziorvosa igazolja, hogy valóban szenved a kedvezményre jogosító betegségben. Az igazolással a magánszemély két időpontban kérheti a kedvezmény megállapítását a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV):

• az adóelőleg megállapításánál, adóelőleg-nyilatkozattal év közben,
• valamint a személyi jövedelemadó bevalláskor májusban.

Az igazolásnak tartalmaznia kell a személyazonosító adatokat, a lakóhelyet, az adóazonosító jelet, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírásával, pecsétjével ellátva.

EZ IS ÉRDEKELHET

Minimálbér-emelés 2023 december: ennyivel nő a GYED, táppénz, álláskeresési járulék is

Megszületett a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, ezzel számos más juttatás is emelkedhet.