Itt a sokkoló igazság: ez állhat a kórházi fertőzések hátterében, így viszik betegről betegre a kórokozót

A hipós fertőtlenítés az egyik leginkább bevett formája a kórházi fertőzéseket okozó baktériumoktól való megszabadulásnak, ezért nagyon nagy baj, amire most egy kutatás rávilágított - írja az mfor.hu. Akár 10 ezer kibocsátott betegre, vagy 100 ezer ápolási napra vetítjük a kórházi fertőzések gyakoriságát, akkor drasztikus növekedés valósult meg 2015 és 2022 között. A fertőzésszám emelkedése ellenére az egészségügyi intézményekben felhasznált összes kézfertőtlenítőszer mennyisége 2021-ben és 2022-ben is csökkent, két év alatt összesen 29%-kal, miközben az egy ápolási napra jutó mennyiség 36%-kal esett vissza. Ennek oka vélhetően az intézményi pénzhiány - mutatott rá egy korábbi elemzés. Az említett friss kutatás szerint pedig a a hipós fertőtlenítés sem elégséges.

A kutatásban a Clostridiodies difficile (korábban: Clostridium difficile, sokszor rövidítve: C. diff) a Clostridiodies nembe tartozó Gram-pozitív baktériumot, az álhártyás vastagbélgyulladás leggyakoribb okozóját vizsgálták. A baktérium mindenhol jelen van a természetben, az emberi szervezetben pedig jellemzően antibiotikumos kezelés következtében szokott tüneteket okozó módon elszaporodni. A köpenyeken vagy a kesztyűkön is megtelepedhetnek és szaporodhatnak a baktériumok hipós kezelés után is - az orvosok tudtukon kívül juttathatják el őket a betegek szervezetébe. 2019 óta 84 százalékkal nőtt az ilyen fertőzések rátája a magyar kórházakban.

A Clostridiodies difficile fertőzés évi közel 30 ezer halálesetért felelős az Egyesült Államokban és több mint 8 ezerért Európában, de a számok folyamatos emelkedést mutattak a Covid-járvány idején, és egyre többször találkoznak az orvosok a baktérium antibiotikumokra rezisztens törzseivel is, ez tovább nehezíti a hatékony kezelést - írja a lap. A baktérium elsősorban kórházi környezetekben terjed, a fertőzöttek hatalmas mennyiségű spórát bocsátanak ki magukból, elsősorban a székletükben, a spórák pedig nagyon ellenállók a biocid fertőtlenítőszerek, az UV-sugárzás, a kiszáradás és a táplálékhiány ellenében is, akár hónapokig is fertőzésképesek maradnak.

Hatástalan lenne még a hipó is?

A kórházakban klóros fertőtlenítőszereket használnak takarításra, elsősorban a nátrium-hipoklorit vizes oldatát, köznapi nevén a hipót. A Microbiology Society című folyóiratban közzétett tanulmány szerint viszont a hipós fertőtlenítés alig-alig hatékony a Clostridiodies difficile ellen. A kutatók kísérletei szerint a Clostridiodies difficile egyes törzseivel szemben ez a fertőtlenítési módszer csak csökkenteni tudta a baktériumok számát a vizsgált felületeken, teljesen nem tüntette el a kórokozókat róluk.

A kutatás szerint a baktériumok még egy 1000-10000 ppm töménységű hipóoldatban fürösztve is fertőzőképesek maradtak, orvosi és a betegek által viselt köpenyek és köntösök, orvosi kesztyűk vagy sebészi szivacsok anyagára helyezve pedig ezután is szaporodásra voltak képesek. Vagyis ha ezek az eszközök kapcsolatba kerülnek egy korábban hipóval fertőtlenített, és ezért sterilnek gondolt felülettel, utána tovább tudják vinni a baktériumokat a páciensek szervezetébe, akár orális, akár más úton is, például egy műtét során - írja a lap.