Itt van Budapest vészforgatókönyve: muszáj lépni, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát

Hogyan lehet a városainkat élhetőbbé, fenntarthatóbbá tenni mind a jelen, mind a jövő generációi számára? A felvonó- és mozgólépcső iparág egyik globális vezetője, a KONE erre kereste a választ egy új tanulmányban, melyben különböző nagyvárosok trendjeit és a lakosság aktivitására vonatkozó jellemzőket vette sorra. A tanulmányból két szélsőséges forgatókönyv született, amelyek a városok lehetséges jövőképeit mutatják be.

Az egyik forgatókönyv a szürke város jövőképét vetíti előre. Ez a város küszködik és terjeszkedik. Energiaéhes és szennyezett a károsanyag kibocsátások miatt. Az emberek fátlan és szürke környezetben élnek, az élelmiszersivatagok és a hirtelen áradások csillapíthatatlan városi hőszigetében. Az esélyegyenlőtlenségek megosztják őket, a légkondicionált luxuslakások lakói elszeparáltan élnek a rosszul burkolt bérházak bérlőitől, akik nyáron izzadva, télen dideregve szenvednek az időjárási körülményektől. A zárt lakóparkok elválasztják a gazdagokat a kevésbé tehetős városlakóktól.

Ezzel szemben a zöld forgatókönyvben szereplő város virágzik és rugalmas. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású, nagy hatékonyságú, tiszta energiával működő menedéket nyújt a benne élőknek. Ez a város alkalmazkodik az éghajlathoz, szmogmentes és járható, élő falakkal és függőleges farmokkal. A lakosok vegyes használatú fejlesztésekben, helyi üzletekkel és változatos szomszédsági hálózatokkal találkoznak. A társadalmi és fizikai mobilitás előtérbe kerül, a város intelligens technológiája pedig könnyen használható és megfizethető, így a metropolisz befogadóbbá és összekapcsoltabbá válik.

A fenti víziók Budapestre is tökéletesen megfeleltethetőek. Az elmúlt időszakban számos előremutató beruházást vagy kezdeményezést láthattunk, melyek nagyban hozzájárulnak a városlakók mentális és fizikai egészségének megóvásához és egy élhetőbb város megteremtéséhez. Ugyanakkor a várost járva hatalmas különbségeket tapasztalhatunk. Minden rendezett zöldfelületre és hívogató parkra jut egy-egy elhanyagolt tér, forgalmas és zajos útszakasz, amin a lehető leggyorsabban szeretnénk áthaladni. Hogyan kerülhetné el Budapest és a többi hasonló problémával szembesülő európai metropolisz azt, hogy a korántsem elképzelhetetlen szürke forgatókönyv valósuljon meg.

Az, hogy a két szélsőséges városforgatókönyv közül melyikhez jutunk el, részben az olyan trendektől függ, mint az urbanizáció és a demográfiai fejlődés

- mondta Amy Chen, a KONE innovációs vezetője. Az egyik lehetőség, hogy a már meglévő épületeink korszerűsítésére és olyan városrészek létrehozására összpontosítunk, amelyek igazodnak a lakók egyéni igényeihez. A több százéves múltra visszatekintő európai városok esetében mindez azzal a kihívással párosul, hogy régi, nagy értéket képviselő épületeinket úgy kell átalakítani, hogy megőrizzük az általuk nyújtott kulturális értékeket.

További kulcsfontosságú tényezők, hogy mennyire vagyunk hajlandóak küzdeni az éghajlatváltozás ellen, és hogyan alkalmazzuk az olyan technológiai áttöréseket, mint a generatív mesterséges intelligencia, a robotika, valamint a fenntartható, ökohatékony építés és felújítás terén elért eredmények. Egy klímatudatos, a COVID-19 utáni világban, ahol az idősödő és a technológiai újdonságokban egyre jártasabb lakosság van jelen, a hangsúly egyre inkább az élhető városokon belül az összekapcsolt mikroközösségek igényeire helyeződik. Nézzünk meg néhány olyan fejlesztést melyek segítségével zöldebbé, fenntarthatóbbá és végeredményben élhetőbbé lehet tenni a nagyvárosainkat.

1. Parkosítás

A városi parkok ösztönzik az aktív életmódot és ezáltal csökkentik az egészségügyi költségeket. Erősítik a helyi gazdaságokat és munkalehetőségeket teremtenek azáltal, hogy vonzzák a lakosságot és a vállalkozásokat, növelik a városok bevételeit, ösztönzik a magánbefektetéseket, és növelik a munkalehetőségeket. A közösségi parkok élő, lélegző szövetet teremtenek, lelket visznek a környezetbe, és interaktív térként működnek, ahol a közösségben élők (felnőtt munkavállalók, idősek, fiatalok, háziállatok) találkozhatnak. Arról nem is beszélve, hogy a városi parkok jelentősen hozzájárulnak a levegő tisztításához és a közegészségügy javításához.

2. Épületek zöldítése

Az Architecture 2030 szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának (ÜHG) közel 40 százalékát az épületek teszik ki. Ha hozzáadjuk az épületekhez kapcsolódó egyéb infrastruktúrát és tevékenységeket, például a közlekedést, ez a szám ugrásszerűen megnő. A zöld építkezéssel csökkenthetjük az épületek éghajlatváltozáshoz való hozzájárulását, ugyanakkor növelhetjük otthonaink és közösségeink ellenálló képességét.

A zöld épületminősítő rendszerek (LEED, BREEAM) is annak érdekében lettek létrehozva, hogy az épületek környezet és társadalomtudatos módon valósuljanak meg. Ezen szempontrendszer kimondja, hogy az épületek nagy hatással vannak a környezetre, és különös figyelmet fordít az éghajlatváltozásra, a megtestesült szén-dioxid csökkentésére összpontosítva. A túlburjánzó betonépítményekkel szemben a zöldfelülettel rendelkező épületek kevésbé termelik a hőt, miközben a zöld felületek oxigént bocsátanak vissza a levegőbe. A növényzet esztétikai megjelenése ráadásul komoly pszichológiai előnyökkel is jár a városlakók számára.

3. Fenntartható energiapolitika

Az előremutató energiapolitikák bevezetése a városokban segítik az adott terület zöldebbé válását. A megújuló energiaforrások segítenek az áramtermelésben, és nem bocsátanak ki káros gázokat a környezetbe. A tetőre telepített napelemek pozitív hatásaira külön is érdemes kitérni, hiszen ez a szegmens Magyarországon a kormányintézledések miatt az utóbbi időben nem tudott dinamikusan fejlődni. Pedig Budapest is számos kihasználatlan tetőfelületet kínál, amely felhasználható napenergia előállítására. Nemrég egy napelem térkép is elkészült, melyben meg lehet nézni, hogy melyik tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el, és mennyi áramot lehet ilyen módon megtermelni. Az így előállított energia segítheti az alacsony jövedelmű lakosokat, vagy az olyan kisebb költségvetéssel rendelkező intézmények működését, mint a helyi önkormányzatok, iskolák, nonprofit szervezetek.

Az alacsony költségű napelemekhez való hozzáférés árstabilitást és számlakönnyítést biztosít az alacsony és közepes jövedelmű háztartások számára.

4. A KERÉKPÁROZÁS ÖSZTÖNZÉSE A POLGÁROK KÖRÉBEN

Budapesten 2014-ben indult a közösségi kerékpármegosztó rendszer, mely azóta is dinamikusan fejlődik. A magas kihasználtság tökéletesen jelzi azt is, hogy az emberek szívesen választják a bringát az autó helyett. Mindez nem csoda:  a kerékpározásnak számos előnye van, ezen pozitívumok pedig mindenki halotta már; Segít az egészséges életmódban, csökkenti a forgalmi torlódásokat, költséghatékony, kevesebb helyet foglal, a nulla üzemanyag-fogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás miatt pedig fenntarthatóbb, mint a vezetés. Azonban ezek mellett van még egy kevésbé hangsúlyozott előnye is: kerékpáron tekerve az emberek egészen másfajta mentalitással, egyfajta meghittséggel szelik át a várost. Aki autóról vált kerékpárra egészen megdöbbenhet azon, hogy mennyi olyan részlete és érdekessége van a környezetének, amiről addig nem is vett tudomást. Kerékpáron egyfajta felfedezéssel párosul a közlekedés, persze mindez akkor érvényesülhet igazán, ha a kerékpárutak nem a legforgalmasabb sugárutak mellett haladnak.

5. HATÉKONY TÖMEGKÖZLEKEDÉS

A kerékpározás mellett a tömegközlekedés is segíthet az egészség megőrzésben. A tömegközlekedést használók többet sétálnak, mint az autóval közlekedők, ami növeli a fizikai aktivitást és az ezáltal az erőnlétet. Egy átlagos napon a 30 perces fizikai aktivitás is elérhető, ha így közlekedik az ember.  A tömegközlekedés másik fontos előnye, hogy a buszokat és más tömegközlekedési járműveket alternatív üzemanyagokkal lehet üzemeltetni. Egyes rendszerek teljesen elektromosak, vagy megújuló erőforrásokat használnak üzemanyagként. A kevesebb elégetett üzemanyag hatására a városok levegőminősége is jelentősen javítható. Ezzel kapcsolatban érdemes azt is megemlíteni, hogy a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 85 százaléka a napi ingázásból származik, így azzal is sokat segíthetünk a környezetünkön, ha visszaveszünk az autóhasználat gyakoriságából. Mindezzel ráadásul a forgalmi dugók mértéke is jelentősen csökkenthető.

6. Városi erdőgazdálkodás elősegítése

Társadalmi szempontból nézve a városi erdők támogathatják a helyi megélhetést, fokozhatják a közösség kohézióját, növelhetik a marginalizált közösségek élelmezésbiztonságát és elősegíthetik a városlakók természethez való kapcsolódását. Másrészt a városi erdők a városi ökoszisztéma számára is hasznosak lehetnek. Különösen mérsékelhetik a hősziget-hatást, javíthatják a víz infrastruktúráját, meggátolhatják a csapadékot és a felszíni lefolyást az erózió és az üledékképződés csökkentése érdekében, fokozhatják a mezőgazdasági termelést a városi és városkörnyéki területeken, és növelhetik az ingatlanok értékét.

7. MINŐSÉGI KÖZTERÜLETEK

A közterületek városaink fontos, de gyakran elhanyagolt értékei. Számos lehetőséget biztosítanak az embereknek arra, hogy találkozzanak és kapcsolatba kerüljenek a közösséggel. Ha a közterek sikeresek, akkor befogadják a városainkban jelen lévő csoportok sokféleségét, és olyan társadalmi teret teremtenek, amelyben a társadalom minden tagja részt vehet. Ennek jegyében fontos a tér megközelíthetősége, vagyis az hogy az emberek úgy tudnak-e hozzáférni a térhez, ahogyan az nekik kényelmes. Ez magában foglalja a fogyatékkal élők hozzáférését, és azt, hogy a köztereken mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy körülményeitől függetlenül a társadalom szerves részeivé válhassanak. A közterületek akadálymentesítésének egyik jó módja, ha megfelelő ülőhelyeket biztosítunk, hogy az emberek hosszú ideig, korlátlanul élvezhessék a tér adta lehetőségeket.