Az aszály ellenére Benesch Antal, a pincészet főborásza úgy gondolja: jó évjáratra számíthatunk.
Jó hír, hogy némi befektetéssel, sokat tehetünk az ivóvíz készletek megőrzéséért és közben a rezsin is tetemes összegeket spórolhatunk.
A napsütéses, száraz időjárás kedvez a szabadtéri programoknak, de a forróságra érdemes felkészülni.
Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most.
Cikkünkben most megmutatjuk, hogyan javíthatod kerted vagy udvarod talaját, és hogyan termeszthetsz olyan növényeket, amelyek az aszály idején is jól fejlődnek.
Hazánk változó klímájában, ahol a nyarak egyre szárazabbak és melegebbek. De mit ültethetünk így olyan helyekre, ahová tényleg csak ritkán jutunk el, például temetőkertekbe?
Drasztikus mértékben csökkent a csapadék mértéke, és ez már nem csak ezt a népszerű helyet, hanem más, a turizmus szempontjából is jelentős területet sodort veszélybe.
A Felső-Tisza vidékének súlyos vízhiánya több okra vezethető vissza, például folyószabályozás, klímaváltozás, de a szakember külön említette a fúrt kutak ügyét is.
Ezúttal kékfrankos száraz vörösborokat vizsgáltak a Nébih szakemberei. A tesztben 35 bor vett részt, melyek a hatósági, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálatokon is bizonyítottak.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében. Ez köztük lehet az már biztos.
Nem mindennapos látvány fogadta az Esztergom környékén járókat, a Kis-Duna szakaszán ugyanis annyira alacsony a vízállás, hogy gyalogszerrel át lehet kelni a folyó medrén.
Előre láthatóan a hétvégén is folytatódik a nyugodt, száraz idő, többórás napsütéssel.
A nyári szárazság miatt egyre több Pest megyei településen kénytelenek spórolni a vízzel, megelőzve ezzel az esetleges vízhiányt.
A pokoli hőséggel szemben hiába a sok hasznos módszer, ha nem nevelünk szárazságnak ellenálló növényeket. Az éghajlatváltozással a következő évtizedekben nem az lesz a kérdés, kialakul-e aszály, hanem, hogy az milyen mértékű lesz.
A tavalyi szárazság és a megannyi probléma a földeken is változásokat hozott Magyarországon. Óriásiak lettek a károk, elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy fel kell készülnie a gazdáknak a szélsőséges időjárási körülményekre.
Az évek óta tartó súlyos csapadékhiány miatt kritikus állapotba került a már így is megcsonkított Fertő-tó.
Az új bejelentéssel kiegészült a Nagyszínpad headlinereinek listája és számos további izgalmas név is érkezett.
Európát február közepéig sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány, ami tavasszal okozhat gondot.
Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot.
Az aszálykárok tizenkét megyét érintettek súlyosan, és leginkább a kukoricát és a napraforgót, búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.
