A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében. Ez köztük lehet az már biztos.
Nem mindennapos látvány fogadta az Esztergom környékén járókat, a Kis-Duna szakaszán ugyanis annyira alacsony a vízállás, hogy gyalogszerrel át lehet kelni a folyó medrén.
Előre láthatóan a hétvégén is folytatódik a nyugodt, száraz idő, többórás napsütéssel.
A nyári szárazság miatt egyre több Pest megyei településen kénytelenek spórolni a vízzel, megelőzve ezzel az esetleges vízhiányt.
A pokoli hőséggel szemben hiába a sok hasznos módszer, ha nem nevelünk szárazságnak ellenálló növényeket. Az éghajlatváltozással a következő évtizedekben nem az lesz a kérdés, kialakul-e aszály, hanem, hogy az milyen mértékű lesz.
A tavalyi szárazság és a megannyi probléma a földeken is változásokat hozott Magyarországon. Óriásiak lettek a károk, elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy fel kell készülnie a gazdáknak a szélsőséges időjárási körülményekre.
Az évek óta tartó súlyos csapadékhiány miatt kritikus állapotba került a már így is megcsonkított Fertő-tó.
Az új bejelentéssel kiegészült a Nagyszínpad headlinereinek listája és számos további izgalmas név is érkezett.
Európát február közepéig sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány, ami tavasszal okozhat gondot.
Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot.
Az aszálykárok tizenkét megyét érintettek súlyosan, és leginkább a kukoricát és a napraforgót, búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.
Annak ellenére, hogy az idei évben óriási volt az aszály nem tekinthető rendkívüli mértékűnek. Hasonló természeti jelenségek 20-50 évente előfordulnak Magyarországon.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közlése szerint, bár nagyon súlyos volt az idei aszály, nem tekinthető rendkívüli méretűnek: hasonló súlyosságú aszályok 20-50 évente bekövetkeznek Magyarországon.
Pár évvel ezelőtt egy baktérium támadta meg Európa olajfáit, ami megtizedelte a növényt, most pedig aszály sújtja az olajfákat. Akár 30 százalékkal is nőhet a termék ára.
Az utóbbi évek legszárazabb nyarában járunk, számtalan hőhullám után, és sajnos komoly esély van rá, hogy a nyaraink ilyenek maradnak, vagy még ennél is keményebbek lesznek. Lehet/érdemes egyáltalán ilyen körülmények között kertet fenntartani?
Sokan költöznek Vas megyébe: a munkalehetőségek mellett szintén vonzó Ausztria és Szlovénia közelsége.
Itt az ideje, hogy elgondolkozzunk azon, melyek azok az aszályt bíró gyümölcsök, amelyek átvészelik az egyre forróbb nyarakat. A füge lenne az egyik megoldás?! Itt a szezonja, most lehet szedd magadban is, viszonylag olcsóbban beszerezni.
Európa csaknem felét aszály fenyegeti - derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfőn közzétett jelentéséből.
Több mint egy éve folyamatosan emelkednek az alapanyagárak, a növénytermesztőknek a műtrágyaárak, az állattartóknak a takarmányárak okozzák az ellehetetlenülést.
Egyre népszerűbbek az úgynevezett ültetőládák, vagy más néven magaságyások, amik megkönnyítik a hobbi kertészek dolgát, főleg az olyan területeken, ahol a talaj nem igazán termékeny vagy túl nagy a szárazság.
