A sugárkezelés ma már precíz, fájdalommentes és életmentő – fénynyalábként hoz reményt a daganatos betegeknek.
Számos zseniális magyar elme, valamilyen találmánnyal, felfedezéssel öregbítette hazánk hírnevét. Lássuk, te hányt ismersz közülük? Teszteld most tudásod a Pénzcenztum mai kvízével.
Folyamatosan nő a regisztrált nemi betegek száma Európában, azon belül Magyarországon.
A Covid–19 világjárványa alaposan átrajzolta a kollektív biztonságérzetünket – nemcsak egészségügyi, de társadalmi és gazdasági szempontból is.
Towana Looney 130 napig élt genetikailag módosított sertésvesével, ami rekordidőnek számít a xenotranszplantáció történetében.
Gépi tanulás segítségével nagy pontossággal megjósolható, hogy az emlőrák elsődleges kezelése után milyen típusú helyi kiújulásra van esély, és ezután kialakulhatnak-e szervi áttétek.
Az eredmények lesújtóak: a vizsgált kezelések mindössze 10 százaléka bizonyult hatásosnak, és még ezek is csak enyhe fájdalomcsillapító hatást mutattak.
A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának hátterében az inzulinrezisztencia vagy az inzulintermelés zavara áll.
A hippokampusz egy ősi agykérgi terület, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben.
Áltudományos állítások lepték el a közösségi médiát az utóbbi években a rák kapcsán, egyre nehezebb valós információhoz jutni.
A Batthyány-Strattmann László Alapítvány (BSLA) működése körül még mindig sok a kérdőjel.
Bármely faj idegsejtjeinek azonosítására és teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas új eljárást dolgoztak ki.
Több mint száz per indult gyermekorvosok és háziorvosok ellen, de mindeddig egyetlenegyet sem nyertek meg az oltásellenes szülők.
A teszt jelentős időmegtakarítást jelenthet mind az orvosok, mind a páciensek számára.
Az első robotasszisztált gyermekműtét sikerét jelzi, hogy a páciensek már a beavatkozást követő nyolcadik napon hazatérhetett.
Magyarországon az egyik leggyakoribb "népbetegségnek" a látásproblémák számítanak, amelyek szinte minden korosztályt érintenek.
A világ legnagyobb vérfehérje-vizsgálata új távlatokat nyithat az Alzheimer-kór és más betegségek korai felismerésében.
A kutatók ultranagymezős MRI segítségével nagy felbontású képeket készítettek az élő agyról.
A projekt egyik legnagyobb kihívása a működőképes látóideg regenerálása, amely összeköti a szemet az aggyal.
Az emberi teszt sejtjeinek feltérképezésében jelentős előrelépést tettek a kutatók.
