Magyarországon az éghajlatváltozás hatására drasztikusan átalakult az évszakok hossza és szerkezete, a tavasz és a nyár hetekkel kitolódott.
Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása a somogyi Desedát sem kímélte. A hosszú aszály és a rekordhőség miatt a tavat tápláló két fontos vízfolyás is kiszáradt.
Szokatlanul meleg, késő nyári idő köszönt Európa nagy részére a napokban egy kialakuló hőkupola miatt.
Rekordot döntő hőség, kevesebb csapadékos nap, gyakoribb szupercellák jégesővel és viharos széllökésekkel – egyre látványosabban változik Magyarország éghajlata.
A változás különösen feltűnő egy 315 hektáros erdőtömb déli–délnyugati kitettségű, meredek és gyakran köves hegyoldalain.
A készülő új magyar energiastratégia kiemelt szerepet szán a hazai geotermikus energia hasznosításának, beleértve a hő- és a villamosenergia-termelést is.
A klímaváltozás okozta gleccserolvadás és a tartósan fagyott talaj felengedése játszott főszerepet a múlt havi, pusztító nepáli katasztrófában.
A magyar erdők egyre nehezebben viselik az évek óta tartó aszályt: a hazai erdők mintegy 10 százalékának már romlott az egészségi állapota.
Évtizedek óta nem volt olyan kis méretű az ózonlyuk, mint 2025-ben - közölte szerdán a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Döbbenetes látvány fogadja most a tihanyi Belső-tónál sétálókat: a víz szinte teljesen visszahúzódott, a meder helyén süppedős, sáros talaj maradt.
A dél-koreai bajnokságot szervező grémium az európai naptárhoz való igazodást fontolgatja; az egyre durvább nyári hőség komoly veszélyt jelent a játékosokra és a szurkolókra.
Itt van az ősz, hétvégén ismét megrendezték Makón a Hagymafesztivált – de vajon van még okuk a hazai termelőknek az ünneplésre?
A francia termelők az idei rekord hőhullám miatt először megemelhetik a pezsgők alkoholtartalmát.
2026 augusztusa volt az addig mért legmelegebb hónap, ami megismételte a 2023 júliusában felállított rekordot
A turizmus fenntarthatóságáról legtöbbször a repülőutak, a szállodák energiafogyasztása vagy a vízhasználat kapcsán beszélünk, pedig az utazás karbonlábnyoma ma már jóval az indulás előtt, a digitális térben elkezdődik.
A hőség, az extrém időjárás és a regeneráció hiánya nagyon gyorsan munkaerőpiaci, egészségügyi és pénzügyi problémává válik.
Nem csak az alma miatt kell aggódni: az idei aszály és hőség a magyar paprikát és paradicsomot sem kímélte. Nagypéter Sándor szerint ősszel dőlhet el, mekkora lesz a baj.
„Még nem értük el a szakadék alját” – Bűdi Zsolt szerint szabadesésben van a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés: az ágazat helyzete folyamatosan romlik.
Az idei nyáron a rendkívüli hőhullámok és a hosszú, csapadékmentes időszakok miatt különösen aktuálissá vált a klímaváltozás kérdése.
A Balaton déli partján egyre látványosabban találkozik két, külön-külön is zavaró jelenség: a szúnyoginvázió és a víz időszakos visszahúzódása.
