A GDP nő, de vele a szennyezés is!? Magyarország rosszul áll a zöld átállásban – meglepő adatok és tanulságok a CHART by Pénzcentrum legújabb epizódjában!
A magyar fogyasztók szerint az élelmiszer-hulladék keletkezése a klímaváltozással egyenrangú kihívásnak számít.
Miközben a napelemekre sokan a jövő zálogaként tekintenek, kevesen tudják, hogy a használatuk nemcsak lehetőségeket, hanem kockázatokat is hordoz magával.
Három év alatt 120 centimétert csökkent a tihanyi Belső-tóban a vízszint, idén már egyértelműen a kiszáradás jeleit mutatja.
Kína bejelentette első kibocsátáscsökkentési tervét, miszerint 2035-ig 7-10 százalékkal mérsékli szén-dioxid-kibocsátását, ami jelentős lépés a klímaváltozás elleni globális küzdelemben.
Szomorú hírt közölt a Zirci Ciszterci Arborétum: 2025. szeptember 28-tól 2026. március végéig bezár, mert átfogó faállományvédelmi munkálatok kezdődnek.
Az elmúlt tizenkét év nyarai azt mutatják, hogy bár az időjáráshoz kapcsolódó károk száma csökken, azok nagysága folyamatosan nő.
A klímaváltozás miatt át kell alakítani az olimpiai sportok versenynaptárát Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke szerint.
Amikor beköszönt az ősz, sokan elteszik a fürdőruhát, pedig a szezon korántsem ér véget.
Magyarországon a szárazság ma már nemcsak a gazdákat sújtó természeti jelenség, hanem egy lassan kibontakozó, rendszerszintű katasztrófa.
A klímaváltozás hatásai már nem csupán előrejelzések, hanem mindennapi valóság.
Magyarország tapasztalatai a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban nemzetközi szinten is értékesek, és jelentősen hozzájárulnak a világ erdészeti kutatásainak sikeréhez.
2025-ben a március kivételével minden hónap az átlagosnál szárazabb volt Magyarországon
A hőhullámok, erdőtüzek okozta kiesés miatt a külföldi utazások költségei az egekbe szöknek, ezért egyre kevesebben engedhetik majd meg maguknak azokat.
A kormány első alkalommal végezte el Magyarország központi költségvetésének zöld átvilágítását.
Afrikai eredetű, aktívan vadászó kullancsfajok jelentek meg Magyarországon,
Erdőtüzek százai pusztítottak, és emberek ájultak el a nyári rendezvényeken.
Júliusban a negyedik legmelegebb nyári hónapot mérték Európában, miközben a globális átlaghőmérséklet 1,25°C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
A globális folyamatok világszinten is nehezen megfordíthatók, ezért sokan pusztán lelkiismereti kérdés miatt váltanak életmódot.
Magyarországon továbbra is létezik mind a négy évszak, bár jelentősen megváltoztak a jellemzőik.
