Az idei nyári rendkívüli európai hőség mintegy 180 milliárd euróval vetheti vissza az Európai Unió gazdaságát.
Az utóbbi időben egyre többet emlegetik az ezüstfát a tuják helyett. De valóban ez lehet a kiszáradó kertek megmentője, vagy ennek is van árnyoldala?
Hogyan védekezhetnek a magyar városok a hőség ellen? - erről értekezik egy friss tanulmány.
A paksi helyzet rámutatott, miért lesz hosszú távon kulcskérdés a termelés, a tárolás és a felhasználás összehangolása.
A Duna rekordalacsony budapesti vízállása már nemcsak aggodalmat kelt, hanem spontán buliknak is helyet ad.
Történelmi mélypontra apadt Olaszország leghosszabb folyója, a Pó, ami súlyos válságot okoz az ország GDP-jének felét adó észak-olasz régióban.
A tetőkről összegyűjtött esővíz célzott felhasználásával csökkenthető a hőhullámos napok száma és mérsékelhető a légkondicionálás iránti igény.
Budapesten jelenleg 2252 fa szorul kiemelt figyelemre az állapota miatt, sokat közülük azonnali hatállyal ki kell vágni.
Az idei hőhullámokkal együtt országszerte emelkedik a talajközeli ózon koncentrációja.
A 2026-os aszály a várakozások szerint még a 2022-es rekordokat is felülmúlhatja, miközben a kukoricatermés jelentős visszaesése miatt Magyarország ismét importra szorulhat.
A műholdfelvételeken drámai módon összezsugorodott folyómedrek látszanak a kiszáradt tájban, ahol a visszahúzódó víz hatalmas partszakaszokat és eddig felszín alatti homokpadokat tárt fel.
A hazai vízgazdálkodás és a Paksi Atomerőmű vízellátása körüli vitákban gyakran felmerül a dunai vízlépcsők megépítése, ám a támogatók és az ellenzők egyaránt fél évszázados, elavult adatokra támaszkodnak.
A népesség elöregedése és a klímaváltozás óriási terhet ró az államháztartásra, így a jelenlegi gazdaságpolitika fenntartása esetén a magyar államadósság 2050-re a GDP 180 százaléka fölé ugorhat.
Hat egymást követő nehéz év és az idei aszály teljesen felélte a magyar gazdák tartalékait.
Nemcsak spórolási célból, hanem a brutális kánikula ellen is jó szolgálatot tesz, ha nyárra már szigetelve van a házunk.
A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt gyakorlatilag leállt az áruszállító hajózás Ausztriában.
A fogyasztóknak hamarosan a legtöbb alapvető élelmiszer esetében magasabb árakkal kell számolniuk.
Az aszály és a rekordalacsony vízhozam ismét megmutatja, hogy a vízjárási szélsőségek egyre súlyosabb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást jelentenek.
Folyamatosan csökken a Dráva folyó vízszintje az ország déli részén. Az apadás hatalmas homokpadokat, gyökereket és uszadékfákat hoz felszínre.
Mintegy 20 százalékkal esett a dél-balatoni vendéglátók forgalma tavalyhoz képest.
