A Tisza Párt kétharmados választási győzelme és az euró bevezetésének ígérete azonnali, rendkívül pozitív piaci reakciókat váltott ki.
A közgazdász szerint a megoldás a fokozatosság.
A Tisza Párt kormányra kerülésével újra reális célkitűzéssé vált az euró magyarországi bevezetése. Az új vezetés ezt legkésőbb 2030-ra ígéri.
Új szakértői javaslat készült arra, hogyan lehetne visszaszerezni a Magyarország számára korábban megítélt, de jelenleg nem hozzáférhető uniós források egy részét.
A Magyar Péter vezette kormánynak és a várhatóan Kármán András által irányított Pénzügyminisztériumnak hatalmas költségvetési hiánnyal és stagnáló gazdasággal kell megküzdenie.
A Tisza Párt 2030-ig megteremtené az euró bevezetésének feltételeit Magyarországon, és kedvező esetben akár ennél korábban is sor kerülhetne a közös európai valuta átvételére.
A Tisza Párt egyrészt csökkentené a fogyasztási és alacsony jövedelmi terheket, másrészről növelné a felső jövedelmi/vagyoni hozzájárulást.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta az euró magyarországi bevezetésének realitását, feltételeit és várható gazdasági hatásait.
Az euró magyarországi bevezetése továbbra is távoli cél: bár a lakosság támogatja, a gazdasági és jogi feltételek teljesítése jelenleg messzebb van, mint valaha.
Jelentős makrogazdasági és államháztartási kihívásokkal kell szembenéznie az új magyar kormánynak.
A vasárnapi választásokon győztes Tisza Pártnak rövid időn belül hiteles makrogazdasági és költségvetési tervet kell letennie az asztalra.
A Tisza Párt kétharmados választási győzelme azonnali és pozitív reakciókat váltott ki a magyar tőkepiacon.
A lakáskínálat jelentős bővítése rendkívül időigényes folyamat. Egy új társasház felépítése átlagosan három évet vesz igénybe. Így egy éven belül lehetetlen látványos fordulatot elérni a piacon.
Bod Péter Ákos szerint a választási eredmény legfontosabb üzenete a stabilitás: a piacok számára kulcsfontosságú, hogy egyértelmű politikai felhatalmazás született.
A tartós gazdasági növekedés beindításához a kormánynak irányt kell váltania.
Európában egyre több ország működik tartósan magas költségvetési hiánnyal, és a régióban Magyarország sem kivétel.
Az idei év első negyedévében az államháztartás központi alrendszere 3420 milliárd forintos hiányt halmozott fel.
Pártállástól függetlenül azonnali és érdemi költségvetési kiigazításra lesz szüksége a következő kormánynak az S&P Global hitelminősítő szerint.
Bár az állam bevételei összességében nőttek, a kiadások drasztikus megugrása miatt az elmúlt 25 év második legnagyobb havi hiányát hozta a február.
Bár a közel-keleti konfliktus miatt jelentősen emelkedtek az energiaárak, a Bank of America friss elemzése szerint a közép-kelet-európai régiót, így Magyarországot sem fenyegeti.
