Zsiday Viktor közgazdász szerint a hatalmas államháztartási hiányok és a mesterséges intelligencia által fűtött beruházási láz elszívják a tőkét a szűkülő kínálat elől.
Ezermilliárd forinttal magasabb a költségvetési többlet, mint egy évvel korábban, az államháztartási hiány 67 százalékos.
A különadó az elmúlt években több ágazat, köztük az olajipar, a vegyipar és az építőanyag-gyártás szereplőit is érzékenyen érintette.
A magyar gazdaság szempontjából a költségvetés helyzete jelenti a legnagyobb veszélyt, jövőre ugyanakkor a kormány már képes lehet a deficit csökkentésére.
Az alapkamat csökkentése után a forint számára lezárulhat az eddigi nyugodtabb időszak.
Júniusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 424,1 milliárd forint többlettel zárt, szemben az egy évvel korábbi 27,4 milliárd forintos többlettel.
A Kopint-Tárki továbbra is 2 százalékos gazdasági növekedést vár 2026-ra, annak ellenére, hogy az év első negyedéve még nem hozott érdemi fordulatot a magyar gazdaságban.
Jól indult az év a magyar gazdaságban, de az iráni konfliktus, az infláció és a beruházások gyengesége új veszélyeket hozhat.
Az energiaárak újabb emelkedése stagflációs csapdába sodorhatja az euróövezetet.
Jóval nagyobb költségvetési hiánnyal számol a kormány, mint amekkorával a 2026-os büdzsét tavaly elfogadták.
A minisztérium elemzése szerint a deficit hátterében az Orbán-kormány által bevezetett lakástámogatások, a fegyverpénzt is tartalmazó személyi juttatások, a 13. és 14. havi nyugdíjak állnak
Bod Péter Ákos szerint miközben beindult a régóta várt növekedés, az államháztartás helyzete kritikus, így a választási év akár 7-8 százalékos GDP-arányos hiányt is hozhat.
Az uniós módszertan alapján számolt első negyedéves hiány 2090 milliárd forintot tett ki.
Szerdán kormányülést, csütörtökön kormányszóvivői tájékoztót tart a Magyar Péter miniszterelnök vezette kabinet.
Az Európai Bizottság korlátozott mértékű költségvetési könnyítést vezet be a tagállamok számára bizonyos zöldberuházások támogatására.
Bár a költségvetésben hatalmas hiány tátong, a frissen hivatalba lépett kormány euróbevezetési tervei és stabilizációs lépései javították a magyar eszközök megítélését.
A kormányzati szektor hiánya 2026 első negyedévében elérte a 2090 milliárd forintot, ami a GDP 9 százalékát tette ki.
A rendkívüli hőhullám elleni védekezéssel egy időben háromnapos kihelyezett kormányülést tartott a kabinet Pilisszentkereszten.
Bár a Tisza-kormány 2030-ra célozza az euró bevezetését, az EKB szerint Magyarország most minden fő feltételtől távol áll.
Több százmilliárd forintos, kamatokkal növelt visszafizetési kötelezettség terhelheti az államháztartást
