Magyarországon a lakosság 80 százaléka támogatja az euró bevezetését, ugyanakkor mindössze minden negyedik magyar gondolja úgy, hogy az ország fel is készült erre.
A kormány első száz napja után egyre sürgetőbbé válik a választási ígéretek számonkérése és a súlyos gazdasági örökség kezelése.
Legkésőbb 2025 tavaszára világossá vált, hogy a magyar gazdaság a stagfláció csapdájában ragadt
Több mint húsz év után az inflációs cél csökkentésére készül a Magyar Nemzeti Bank.
Az alacsonyabb inflációs cél kijelölése jellemzően tartósan magasabb kamatkörnyezetet tesz szükségessé.
A Magyar Nemzeti Bank a várakozások szerint szünetelteti kamatcsökkentési ciklusát, és a szeptemberi ülésén 5,5 százalékon tartja az alapkamatot.
Bár a nemzetközi folyamatok hatására a magyar állampapírok hozama is emelkedett az elmúlt hetekben, a hazai kötvények még így is felülteljesítenek.
A szakértő szerint a 7,5 százalékos hiány nagyon magas, és arról is beszélt, hogy Magyarországnak már az euró bevezetése lehet előnyösebb.
Izland ezen a héten szombaton sorsdöntő, szorosnak ígérkező népszavazást tartanak az EU-s csatlakozási tárgyalások folytatásáról.
Kármán András szerint még nincs döntés a 14. havi nyugdíjról, de a rászorultság elve fontos lehet az elosztásnál.
A magyar gazdaság fellendítéséhez nem elég új beruházásösztönző programokat indítani
A világgazdasági folyamatokat vizsgálva a jegybank által júniusban meghatározott, 2 százalék alatti éves inflációs szint továbbra is reális.
A jelek szerint a befektetők egyértelműen megvették a piacbarát magyar politikai fordulat és a közeledő euróbevezetés narratíváját.
Az Európai Központi Bank (EKB) júliusi sajtótájékoztatóján Christine Lagarde elnök egyértelművé tette, hogy az intézmény üdvözli az euró bevezetésére irányuló szándékokat,
A szakértők szerint a kormánypozícióba került Tisza Pártnak nehéz strukturális reformokkal kell szembenéznie.
Idén májusban történelmi csúcsra, 61,1 milliárd euróra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka.
Bod Péter Ákos szerint miközben beindult a régóta várt növekedés, az államháztartás helyzete kritikus, így a választási év akár 7-8 százalékos GDP-arányos hiányt is hozhat.
Az uniós módszertan alapján számolt első negyedéves hiány 2090 milliárd forintot tett ki.
Bár a költségvetésben hatalmas hiány tátong, a frissen hivatalba lépett kormány euróbevezetési tervei és stabilizációs lépései javították a magyar eszközök megítélését.
Magyar Péter szerint Magyarországnak társadalmi, politikai és gazdasági konzultációra van szüksége az euróbevezetésről.
