Az Európai Unió tartós energiaválságra, sőt a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészül a közel-keleti konfliktusok miatt.
Miközben az energiaárak ismét meredeken emelkednek Európában, a kontinens újra az atomenergia felé fordul(na).
A Brent nyersolaj spot ára csütörtökön 141,36 dollárra ugrott, ami a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott szintet jelent.
Az olajárak közel 7 százalékot ugrottak, miután Donald Trump jelezte, hogy az Egyesült Államok folytatja az Irán elleni támadásokat.
A Hormuzi-szoros nyitva áll a világ előtt, de az ország ellenségei számára továbbra is zárva marad.
Az Urals (orosz) típusú nyersolaj ára már a Brent referenciaár fölé is emelkedett, ami korábban elképzelhetetlen volt, hiszen az orosz olaj évekig jelentős diszkonttal forgott.
Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros blokádja miatt áprilisban példátlan méretű globális olaj- és gázhiány éri el a világgazdaságot.
Az export volumene 2,3%-kal esett vissza, míg az import 6,7%-kal nőtt, így a nettó exporttöbblet majdnem a felére csökkent.
Az Európai Bizottság azonnali és drasztikus energiatakarékossági lépésekre szólít fel az iráni háború okozta rendkívül súlyos energiaválság miatt.
A Hormuzi-szoros körüli harcok a világ olajszállításának ötödét béníthatják meg, ami példátlan áremelkedést hozhat.
A támadások gazdasági háttere is figyelemre méltó. Oroszország március utolsó három hetében mintegy 7,1 milliárd fontnyi bevételre tett szert az olajexportból.
A magyar háztartások jelentős része még nem rendelkezik napelemes vagy energiatároló rendszerrel.
Az új egyezség lehetővé teszi, hogy Görögországból közvetlenül Ukrajnába érkezzen amerikai cseppfolyósított földgáz.
Országa kész a tűzszünetre, amennyiben Oroszország felhagy az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal.
A közel-keleti háború miatt Szaúd-Arábia kénytelen volt aktiválni a régóta létező vészforgatókönyvét, miután a Hormuzi-szoros működése ellehetetlenült.
Az iráni háború rövid idő alatt globális gazdasági hatásokat váltott ki, amelyek messze túlmutatnak a régión.
Irán súlya eddig is meghatározta a Közel-Kelet erőviszonyait, az elmúlt napok fejleményei azonban új szintre emelték a konfliktust.
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése miatt a társadalomnak újra meg kell tanulnia megbecsülni a fizikai és a szakmunkát.
A vállalatcsoport hetek óta a fejlesztések átütemezésén dolgozik, és csak az oktatási intézményeket érintő, valamint a sürgős és halaszthatatlan munkákat végzi el.
Összességében a döntés rövid távon Ukrajnát hozza nehezebb helyzetbe, de hosszabb távon Magyarország is veszíthet a stratégiai pozíciójából.
