Az amerikaiak ma már jóval kisebb támogatással indított háborúkat látnak, mint a 20. század közepén, és ez az iráni konfliktusnál is egyértelműen megmutatkozik.
A közel-keleti fegyveres konfliktus és az emiatt megugró energiaárak véget vethetnek a feltörekvő piacok elmúlt éveket jellemző felminősítési hullámának.
Az iráni háború rövid idő alatt globális gazdasági hatásokat váltott ki, amelyek messze túlmutatnak a régión.
Zelenszkij szerint a szankciók feloldásával nyert pénzt az oroszok visszaforgatják a háborúba.
Az európai termelés már a 2022-es energiaválság idején megcsappant a magas földgázárak miatt,
Februárban jelentősen emelkedtek az amerikai importárak, elsősorban az energia drágulása miatt, írta a Reuters az amerikai munkaügyi minisztérium adatai alapján.
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése miatt a társadalomnak újra meg kell tanulnia megbecsülni a fizikai és a szakmunkát.
A közel-keleti fegyveres konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása miatt tartósan magasan maradó energiaárak súlyos gazdasági válsággal fenyegetik Európát.
Összességében a döntés rövid távon Ukrajnát hozza nehezebb helyzetbe, de hosszabb távon Magyarország is veszíthet a stratégiai pozíciójából.
A döntés elsőre meglepőnek tűnhet, mert az infláció jelentősen mérséklődött az elmúlt időszakban.
A friss előrejelzések szerint a GDP-növekedés a korábban vártnál jóval alacsonyabb lesz, az infláció pedig érezhetően felgyorsul.
Pártállástól függetlenül azonnali és érdemi költségvetési kiigazításra lesz szüksége a következő kormánynak az S&P Global hitelminősítő szerint.
Az elhúzódó válság magasabb inflációt és lassuló növekedést hozhat, ami nagyon fog fájni.
Kedden kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, a piaci várakozások szerint nem változik az alapkamat.
A döntéshozók egyelőre kivárnak, hiszen a gazdasági kilátásokat most elsősorban az határozza meg, meddig maradnak tartósan magasak az energiaárak, és mennyire húzódik el a térség válsága.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) történelmi léptékű olajtartalék-felszabadítással próbálja fékezni a globális drágulást, és újabb piaci beavatkozásokat is mérlegel.
A közel-keleti konfliktus és a globális inflációs nyomás miatt folytatódik a hazai stagnálás - írta elemzésében az ING.
Mivel a globális olajkereslet 45 százalékáért a közúti közlekedés felel, az ügynökség elsősorban ezen a területen szorgalmazza a fogyasztás visszafogását.
A megugró gázárak miatt Európa a klímavédelmi célokat háttérbe szorítva ismét a jóval környezetszennyezőbb szénre támaszkodik az áramtermelésben.
A közel-keleti konfliktus kiéleződése és a Hormuzi-szoros lezárása a modern történelem legsúlyosabb energiapiaci sokkját idézte elő.
