J.D. Vance egy magyarországi sajtótájékoztatón nemrég az energiabiztonság és a függetlenség kérdésében a legjózanabb európai vezetőnek nevezte a magyar miniszterelnököt.
Az iráni tűzszünet bejelentése után a nyersolaj ára ugyan mintegy 13 százalékot esett, ám továbbra is jóval meghaladja a háború előtti szintet.
Februárban havi és éves összevetésben egyaránt csökkentek az ipari termelői árak az euróövezetben és az Európai Unióban.
A nemzetközi konfliktusok kirobbanása drasztikusan megemelte a kőolaj és a földgáz világpiaci árát.
A fokozódó feszültség hatására az irányadó holland gáztőzsdén a jegyzés átlépte a megawattóránkénti 50 eurós szintet.
A zágrábi vezetés rámutatott, hogy állami beavatkozás nélkül a lakossági terhek érezhetően magasabbak lennének.
Bár februárban közel tízéves mélypontra esett a hazai infláció, az áremelkedés üteme márciusban várhatóan újra gyorsulásnak indult.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja szerint az euróövezet monetáris politikáját nagymértékben meghatározza az iráni konfliktus.
A közel-keleti konfliktus újabb energiaársokkot indíthat el, ami egyszerre írhatja át a globális inflációs pályát és a jegybankok kamatcsökkentési terveit.
A szakértő szerint a hazai epret egyre inkább kiszorítja a mangó a fagyizókban, és 2026-ban visszatérhetnek a kedvelt csokolédés ízek.
Az Európai Unió tartós energiaválságra, sőt a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészül a közel-keleti konfliktusok miatt.
Miközben az energiaárak ismét meredeken emelkednek Európában, a kontinens újra az atomenergia felé fordul(na).
A Brent nyersolaj spot ára csütörtökön 141,36 dollárra ugrott, ami a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott szintet jelent.
Az Egyesült Államok nem vesz részt a tárgyalásokon.
Ha a nemzetközi drágulás tartós marad, a csomagszállítási piacon elkerülhetetlen lesz a díjak korrekciója.
Az iráni háború gazdasági következményei miatt az Egyesült Királyság szorosabb gazdasági együttműködésre törekszik az Európai Unióval.
Az Urals (orosz) típusú nyersolaj ára már a Brent referenciaár fölé is emelkedett, ami korábban elképzelhetetlen volt, hiszen az orosz olaj évekig jelentős diszkonttal forgott.
Ha a gazdasági következményeket nézzük, egyre inkább úgy tűnik, hogy a jelenlegi iráni háború az, amely a leggyorsabb és legdrámaibb hatást gyakorolja a világgazdaságra.
A Hormuzi-szoros körüli harcok a világ olajszállításának ötödét béníthatják meg, ami példátlan áremelkedést hozhat.
Az amerikaiak ma már jóval kisebb támogatással indított háborúkat látnak, mint a 20. század közepén, és ez az iráni konfliktusnál is egyértelműen megmutatkozik.
