Ütik a forintot: háromhetes mélypontra zuhant a magyar deviza
Hétfő délelőtt tovább gyengült a forint, az euró jegyzése megközelítette a 368, a dolláré pedig a 323,4 forintos szintet.
Hétfő délelőtt tovább gyengült a forint, az euró jegyzése megközelítette a 368, a dolláré pedig a 323,4 forintos szintet.
Emelkedéssel indult a pénteki kereskedés Európa vezető tőzsdéin, miközben a magyar piac enyhe mínuszba került.
A kormány egy új energiastratégia elfogadására és nagyszabású, hosszú távú fejlesztésekre, köztük egy 8 gigawattos szélerőműpark kiépítésére készül.
Bár az európai gáztárolók töltöttségi szintje tízéves mélyponton van, és az árak az év eleje óta a háromszorosukra emelkedtek, Magyarországot jelenleg nem fenyegeti gázhiány.
A szaúdi szállítások újraindulása hozott némi átmeneti enyhülést, a közel-keleti feszültségek és a megrongálódott infrastruktúra így is tartós kockázatot jelentenek.
A 100 dollár feletti olajár, a megugró európai gázárak és a közel-keleti konfliktus újabb eszkalációja ismét előtérbe helyezte Európa energiabiztonságát.
A konfliktus nemcsak az amerikai adófizetőket terheli havonta milliárdos tételekkel, hanem a fegyverkészletek kritikus mértékű kimerüléséhez is vezetett.
Az Európai Központi Bank (EKB) szeptember 10-i ülésén 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, egyúttal a növekedésre és az inflációra vonatkozó makrogazdasági előrejelzéseit is felfelé módosította.
Miért nem indulnak be a magánberuházások? Milyen szerepet játszik a gazdasági helyzet alakulásában a demográfia, a külföldi kereslet gyengesége, és a közel-keleti energiaválság?
Az Európai Bizottság szerint fizikai gázhiány nem fenyeget, mivel a kontinens fogyasztása az elmúlt években érezhetően csökkent.
Nemcsak olcsóbb energia járhat a 65 év felettieknek: egy cseh csomag szerelői segítséget is biztosít a háztartási hibákhoz.
A D tarifa olcsóbb nappali áramot kínálhat, de a tőzsdei árak változása miatt a megtakarítás egyáltalán nem garantált.
Az amerikai–iráni háború miatt megugró olajárak világszerte felfelé nyomják az inflációt, a jegybankok pedig ismét a kamatemelés eszközéhez nyúlnak.
Amennyiben az energiaárak háború okozta emelkedése folytatódik és más területekre is begyűrűzik, további kamatemelésekre lehet szükség az euróövezetben.
Egyre több európai háztartás kerül nehéz helyzetbe az energia- és üzemanyagköltségek miatt.
Újabb kamatemelésről döntött az Európai Központi Bank, miután az eurózónában ismét jelentősen megugrott az infláció, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt.
A támadások nyomán az olajárak hathetes csúcsra emelkedtek, miközben Irán új tengeri korlátozási övezet bevezetését helyezte kilátásba a Perzsa-öbölben.
Az energetikai szakértő szerint a befagyasztott lakossági energiaárak hosszú távú fenntartása már nem fenntartható, és a fogyasztói gondolkodáson is változtatni kell.
2026. szeptember 1-jétől önkéntes alapon igényelhetik az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek a dinamikus tarifaként ismert D árszabást.
Megugrott az olaj és a gáz ára, miközben az európai gáztárolók töltöttsége szezonálisan nagyon alacsony.