Itt a nyár, itt a levendulaszezon. Ha a Balatonon járunk, levendulamezőkkel találkozhatunk, hiszen ilyenkor mi magunk is szüretelhetjük ezt a csodás növényt.
A méhpusztulások kiváltó okainak felderítése érdekében folyik kísérlet több szakmai szervezet és egy megyei kormányhivatal együttműködésének keretein belül. Mint megtudtuk, több különböző növényvédő szer méhekre gyakorolt hatását is vizsgálják.
Ha saját kerttel is rendelkezünk, akkor viszont igazi kincset érhet, a növényeink hálásak lesznek érte, hiszen tele van tápanyagokkal. Emellett sok pénzt megtakaríthatunk, nem kell vegyi anyagokhoz nyúlnunk és fent tudjuk tartani a természetességet.
Valamivel több mint 61 ezer hektáron vetettek idén szóját a magyar termelők. Ez némi visszaesést jelent a tavalyi évhez képest, amikor is csaknem 63 ezer hektáron termesztették ezt a növényt.
Most megmutatjuk, melyek a legfontosabb \"szabályok\", amiket érdemes betartani, ha balkonkertészkedésre adjuk a fejünket.
A napraforgó-étolajnak természetesen számos alternatívája van, ám sem a lakossági fogyasztóknak, sem az élelmiszeripar és a HoReCa szektor szereplőinek nem mindegy, hogy melyek ezek, és hogy mennyiért lehet hozzájutni ezekhez.
Bár tény, hogy nem tartozik a mindennapi élelmiszerek közé a kecskehús, a tej és a belőle készült termékek annál inkább ismerősek lehetnek. Más országokban azonban igen nagy hagyománya van a kecskefogyasztásnak, mi, magyarok viszont ódzkodunk tőle.
Magyarországon nagyon fejlett gépkezelői kultúra van, a korszerű traktorokban pedig megtalálhatóak mindazon technológiák, amelyek a precíziós mezőgazdasághoz is szükségesek.
Végre megérkezett csapadék, ami szabályosan életmentőnek bizonyult, de az ország különböző területein hatalmas eltérések tapasztalhatóak a repceállományok fejlettsége és egészsége terén, ami erősen befolyásolja a várható terméshozamokat is.
Régóta tartó és jól dokumentált trend, hogy egyre drágulnak a termőföldek, ahogy világszerte, úgy Magyarországon is. A termőföldek hektáronkénti piaci átlagára 14 százalékos drágulást mutat az előző évhez képest.
Néhány lófajta esetében mára jelentősen lecsökkent az állomány, ám van olyan őshonos fajta is, melyet a kritikus határról sikerült elmozdítani jó irányba az elmúlt évtizedekben.
A magyar sertésállomány, amely a 2000-es évek elején még a 4,8-5,1 milliós egyedszám között mozgott, 2021-re csaknem a felére csökkent. Emellett az anyakocák száma is fogy, ami komoly aggodalomra ad okot a magyar sertéságazat jövőjét illetően.
A teljes agrár- és élelmiszeripari értékláncban érdekelt hazai vállalkozások összesített hitelállománya 11 százalékkal nőtt 2021-ben.
Akadnak olyan patkolókovácsok, akik szerint két-három munkával eltöltött évtized után is lehet újat tanulni a szakmában. A megkérdezett szakemberek szerint később sem tűnik majd el a régi mesterség, hiszen több fiatal is kitanulta azt.
A kutyákat tulajdonképpen mindenki szereti, és mi, magyarok is rendkívül különleges fajtákkal dicsekedhetünk, ráadásul egyes fajták külföldön is nagyon népszerűek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatokból az látszik, hogy amíg 2018-ban a hazai baromfitenyésztők majdnem 1,2 millió ludat és közel 4,9 millió kacsát tartottak, ez a szám a 2020-as év végére durván visszaesett.
Hogyan jön össze a rovarevés a környezetvédelemmel? Milyen lehetőségekről beszélhetünk velük kapcsolatban? Mindenesetre egyre több magyar gazda eteti ezzel az állatait, mert rengeteget spórolhat vele.
De milyen körülmények között, valamint mennyit kell dolgoznia annak, aki egy állattartással és -feldolgozással foglalkozó olasz cégnél áll munkába? Az Agrárszektor erről kérdezett meg egy Olaszországban élő és dolgozó magyart.
A gazdálkodók nagy része a munkaerő megtartására a jövőben a munkabér növelését, a természetbeni juttatást, illetve a munkába járás támogatását tervez bevezetni.
Az elmúlt években mind pályázati, mind finanszírozási szempontból számos buktatója volt annak, hogy a vállalkozások sikeres agrártámogatási projekteket valósítsanak meg.
