Hosszú idő után először jelent meg a magyar piacon az import dobozos tej. A külföldi áru mennyisége egyelőre nem sok, az import növekedésének mértéke azonban kirívó.
Az utóbbi időszakban tapasztalható bizonytalan környezet miatt egyre több gazda gondolkodik el azon Magyarországon, hogy a megszokott napraforgó és kukorica helyett új növények termesztésébe kezd.
Az elmúlt években egyre többen láttak fantáziát a tartásukban, de jellemzően kistermelői szinten foglalkoznak vele - igaz, más állattartáshoz képest lényegesen kisebb beruházást is igényel.
Ha nincs talajélet akkor nincs növényi élet sem, és ez kiskertben is igaz: minél jobb a talajunk, annál könnyebben termelhetünk, többet és jobb minőségben. És ehhez a földigiliszták is nagy segítségünkre vannak.
Az elmúlt években a kenyérfélék egyfajta ősellenséggé lettek kikiáltva, magas szénhidrát- és gluténtartalmuk miatt. Ez utóbbira az emberek egy része érzékeny.
Az enyhébb telek miatt évről évre egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdálkodóknak a mezei pocok elleni védekezésre. November 16-ig lehet alkalmazni a klórfacinon rágcsálóirtót.
Döcög az iskolatej program, de legalább van – nagyjából így lehet összefoglalni az Agrárszektor által megkérdezett tejágazati szereplők véleményét, akik mindegyike hangsúlyozta: fontos és hosszútávon is jelentős kezdeményezésről van szó.
Elképesztő mértékben megdrágult a cukor, egy év alatt több mint 60 százalékkal kerül többe ez az alapvető élelmiszer.
A hangyák sok bosszús pillanatot okozhatnak a házunkban és a kertünkben, ezért fontos, hogy megfelelően védekezzünk ellenük. Nem könnyű felvenni ellenük a harcot, az biztos, pláne ha mindezt természetbarát módon szeretnénk megtenni.
De miért kerülnek ennyibe és miért nem terjedtek még el Európában ezek a termékek? Most kiderül!
A magyarországi környezet kedvez a patkányok tartós és aktív jelenlétének, így adódik a kérdés: mit tehetünk annak érdekében, hogy lehetőleg ne szaporodjanak el a kertünkben?
Az biztos, hogy a nyár egyik elengedhetetlen étele a magyar háztartásoknál a lecsó, ahogy azonban minden élelmiszer, úgy ennek az alapanyagai is jelentősen megdrágultak az elmúlt időszakban.
Nagyfokú bizonytalanság uralkodik a zöldség-gyümölcs termékpályákon, amelyet régi problémák és újkeletű nehézségek egyaránt sújtanak.
Egyértelműen megfigyelhető idén, hogy a korábbi évekkel ellentétben egyre nagyobb számban jelentek meg a nagyobb méretű darázsfajok a hazai portákon, kertekben.
2023. július 1-jén lépett életbe az új hulladékgazdálkodási szabályozás, amelynek legfőbb eleme a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR). A rendszer jelentős többletterhet ró az élelmiszeriparra.
A zöldség-gyümölcstermelőknek sem volt könnyű az elmúlt időszak, és úgy tűnik, ez bizony a termelésen is meglátszik.
Világszerte csökkent a marhaexport, idehaza viszont kismértékben nőtt az élőmarha-kivitel az első negyedévben, igaz, a behozatal ennél sokkal nagyobb mértékben emelkedett.
Kifejezetten jónak ígérkezik az idei kalászos termés Magyarországon, és a termelők bizakodnak amiatt is, hogy a búza ára a nemzetközi piacokon elindult felfelé.
Évek óta folyamatosan csökken a fokhagyma termőterülete Magyarországon, míg 2022-ben körülbelül 780 hektáron termesztették a zöldséget, addig idén már csak 672 hektáron zajlik termelés
Jónak ígérkezik az idei csemegekukorica termése, a gazdák örülhetnek, ám a feldolgozók mosolya már nem annyira őszinte. A háttérben a tavalyi gyenge termés idején beáramló olcsó, kínai csemegekukorica áll.
