Sok magyar inkább fizetne az orvosért: ennyien mondtak nemet az állami ellátásra
Háromból két magyar kizárólag magánorvoshoz járna, ha anyagilag megengedhetné magának.
Háromból két magyar kizárólag magánorvoshoz járna, ha anyagilag megengedhetné magának.
Az idei második negyedévben folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba áramló tagi befizetések növekedése.
A megélhetési költségek, a jövő miatti bizonytalanság és a pénzügyi felkészületlenség ma már ugyanannyira nyugtalanítják az embereket, mint az egészségük.
Bár némi javulás figyelhető meg a magyarok pénzügyi tudatossága és felkészültsége terén, a társadalom jelentős része továbbra is pénzügyi nyomás alatt él.
A babaápolási termékeken kívül önsegélyező szolgáltatás részeként igénybevehető a születési kiadások támogatása is.
A magyarok az európai átlagnál nyitottabbak a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására.
Sokan éveken, akár évtizedeken keresztül gyűjtenek pénzt önkéntes nyugdíjpénztárban, de kevesen tudják, mi történik a megtakarításukkal haláluk után.
Amíg a fővárosban meghaladja a 311 ezer forintot a havi járandóság, addig Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Bács-Kiskun megyékben még a 235 ezret sem éri el az összeg havonta.
Mind az önkéntes nyugdíjpénztárban, mind pedig az egészségpénztárban gyűlnek és szaporodnak a későbbi évekre eltett forintok.
Egyre tudatosabban készülnek a magyarok a lakáscéljaik megvalósítására: az új szerződést kötők csaknem fele már nemcsak megtakarításban, hanem hitelfelvételben is gondolkodik
Sokan alábecsülik a nyugdíjpénztárak teljesítményét, és az adójóváírás szabályait sem ismerik.
A megkérdezett 18-35 éves fiatalok háromnegyede már gondolkodik a nyugdíj kérdésén, csaknem a felük tudja, hogy fiatalon kellene elkezdeni a megtakarítást
A megfelelő egészségbiztosítás nemcsak anyagi védelmet nyújthat, hanem az egészségügyi ellátások megszervezésében és finanszírozásában is segítséget adhat.
Koczka Gergely biztosítási specialista szerint külföldön sokkal kiforrottabb a sportbiztosítási piac az itthoninál, de ennek régre visszanyúló kulturális hiányosságai vannak. Interjú.
Bár 2026 első negyedévében tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma, a kezelt vagyon stagnálása miatt az egy főre jutó átlagos megtakarítás enyhén csökkent.
Egyre több magyar kerül olyan élethelyzetbe, amikor nincs biztosítási jogviszonya, mégis szeretné növelni a későbbi nyugdíját vagy megszerezni a hiányzó szolgálati időt.
Évente több milliárd forint adó-visszatérítéstől esnek el a nyugdíj- és egészségpénztári tagok, mert elfelejtik kitölteni az szja-bevallásukhoz tartozó nyilatkozatot.
Az OTP Pénztárak megbízásából készült friss kutatás szerint a 18–35 év közötti magyar fiatalok kétharmada legalább közepes mértékű pénzügyi stresszt él meg.
Hiába nőtt látványosan a lakossági vagyon, a pénz jelentős része nem jut el a gazdaságba.
Lemaradnak a magyarok a legjobb befektetésekről, miközben a fiatalok pénzügyi tudatosságán is lenne mit javítani.