Lemaradnak a magyarok a legjobb befektetésekről, miközben a fiatalok pénzügyi tudatosságán is lenne mit javítani.
A nyugdíjba készülő magánnyugdíjpénztári tagok számára alapvető döntés, hogy visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak a pénztárban.
A Tisza-program részeként az ígéretek között helyt kapott a kata adózás elérhetővé tétele ismét széles körben.
A 40 és 75 év közötti magyarok harmada küzd rendszeres magánnyal, miközben rengeteg időt fordítanak mások gondozására.
A magyar nyugdíjrendszer jövője egyre gyakrabban kerül napirendre, részben a demográfiai folyamatok, részben a rendszer belső feszültségei miatt.
A 40–75 éves magyarok többsége családja gondozása miatt háttérbe szorítja saját testi-lelki egészségét.
A korábbi hivatalos előrejelzések, amelyek a 2030-as évekig stabil rendszerrel számoltak, mára érvényüket vesztették.
Az örök aktív pályázatra beérkezett az életutak nemcsak követendő mintát adnak, hanem hidat is építenek a generációk között.
Jelentős tőkekivonás jellemezte az önkéntes nyugdíjpénztári szektort 2025-ben a Bankmonitor szerint.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – vagyonnal súlyozva – átlagosan 9 százalék feletti nettó hozamot értek el.
A nyugdíj- és egészségpénztárakban a tagok összesen közel 2450 milliárd forintnyi megtakarítást halmoztak fel, miközben számuk meghaladta a 2,23 millió főt.
A nyugdíj-előtakarékosságban a túlzott óvatosság hosszú távon komoly anyagi hátránnyal járhat.
Az utóbbi időszakban a közösségi médiában és a nemzetközi pénzügyi sajtóban is egyre nagyobb figyelmet kap egy újfajta pénzügyi szemlélet.
2026 januárjától egy gyermek után havi 20.000 forint, kettő gyermek után 80.000 forint, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66.000 forint "pluszpénz" jár.
Ezzel az álhírrel már több mint 40 éve tévesztik meg az olvasókat.
A legfrissebb adatok szerint a bérek és a nyugdíjak közötti különbség történelmi léptékben magas, és az elmúlt években látványosan kitágult az olló
Kevés olyan ország van, ami megfizethető a magyar árszínvonalhoz mérten, és lehetőség szerint nem rosszabb, hanem jobb az idősek helyzete.
Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók kiemelkedő teljesítményt nyújtottak 2025-ben, a legjobb befektetések két számjegyű hozamot értek el.
Arra, hogy ki milyen várakozással tekint időskori anyagi biztonságára, egyértelműen hatással van, hogy tud-e félretenni a nyugdíjas évekre.
Havonta 232 ezer forint mínuszt jelent a nyugdíjba vonulás az átlagok alapján. A különbség mértéke miatt érdemes előre gondoskodni a nyugdíjas évek pénzügyi biztonságáról.
