A nyugdíjasok leginkább a külföldi utazásról, a belföldi nyaralásról, a kulturális programokról és az éttermi vagy kávézói látogatásokról mondanak le anyagi okokból.
Egy jól működő rendszerben a munkáltató vállalhatná a megtakarítás ösztönzését, az állam pedig ehhez kedvezményeket biztosíthatna. Nem is kizárólag adó-visszatérítés formájában.
Átfogó reformcsomagot nyújtott be a kormány az önkéntes nyugdíjrendszer átalakítására, amely a tervek szerint 2027. január 1-jén lép életbe.
A megélhetési költségek emelkedése miatt aggódnak a legtöbben, miközben a magyarok ötödének egyáltalán nincs vésztartaléka.
A kilencvenes évek népszerű énekesnője, Baby Gabi jelenleg mindössze egy 46 négyzetméteres lakásban él négytagú családjával.
Bár az áprilisban hivatalba lépett új kormány első száz napja jelentős politikai és jogállami sikereket hozott, a gazdaságban egyelőre tovább él a korábbi rendszer egyik legsúlyosabb öröksége.
A lakásvásárlás továbbra is a legfontosabb hosszú távú cél a Z generáció számára, még akkor is, ha az oda vezető út egyre nagyobb pénzügyi kihívást jelent.
A megtakarítók legnagyobb csoportja havi nettó 300 ezer és 500 ezer forint közötti fizetésből tesz félre, és több mint felük gazdálkodik félmillió forint alatti jövedelemből.
Közel 43 milliárd forint személyi jövedelemadót utalt vissza az idei első félévben a pénztártagoknak az adóhatóság a 2025-ös befizetések után.
A hangzatos rekordok ellenére a helyzet korántsem ad okot az ünneplésre.
A diákok többsége tudja, hogyan bánjon biztonságosan a pénzzel, de a hitelekkel és biztosításokkal már gondban vannak.
Háromból két magyar kizárólag magánorvoshoz járna, ha anyagilag megengedhetné magának.
Az idei második negyedévben folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba áramló tagi befizetések növekedése.
A megélhetési költségek, a jövő miatti bizonytalanság és a pénzügyi felkészületlenség ma már ugyanannyira nyugtalanítják az embereket, mint az egészségük.
Bár némi javulás figyelhető meg a magyarok pénzügyi tudatossága és felkészültsége terén, a társadalom jelentős része továbbra is pénzügyi nyomás alatt él.
A babaápolási termékeken kívül önsegélyező szolgáltatás részeként igénybevehető a születési kiadások támogatása is.
A magyarok az európai átlagnál nyitottabbak a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására.
Sokan éveken, akár évtizedeken keresztül gyűjtenek pénzt önkéntes nyugdíjpénztárban, de kevesen tudják, mi történik a megtakarításukkal haláluk után.
Amíg a fővárosban meghaladja a 311 ezer forintot a havi járandóság, addig Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Bács-Kiskun megyékben még a 235 ezret sem éri el az összeg havonta.
Mind az önkéntes nyugdíjpénztárban, mind pedig az egészségpénztárban gyűlnek és szaporodnak a későbbi évekre eltett forintok.
