2020. október 22. csütörtök Előd

Elárulta a magyar hálózatkutató, mikor durvulhat el igazán a járvány


Nem a kontaktusaink számának növekedése indította el a második hullámot, de nagyban rásegít a vírus terjedésére - vélte Karsai Márton hálózatkutató. A CEU docense szerint a valódi okot inkább a szabadságolásokban kell keresni: rengetegen mentek külföldre augusztusban, és aki kint elkapta a koronavírust, az itthon hamar szét is szórhatta, hiszen visszament dolgozni, aztán pedig az iskolák is elindultak. A szakértő is tagja a Szegedi Tudományegyetem által koordinált matematikuscsapatnak, munkatársaival az úgynevezett MASZK-kérdőív fejlesztésével, és adatainak kiértékelésével is foglalkozik: a team ennek segítségével próbálja feltérképezni az emberek kontaktusait. Interjú.

Pénzcentrum: Hónap elején már riadót fújtak: ekkora a változás tavaszhoz képest?

Karsai Márton: Igen, a kontaktszámok a trendek alapján lassan elérik a vírus előtti referenciaperiódus számait - itt érdemes megjegyezni, hogy mi egy kontaktus alatt azt értjük, ha valaki 2 méternél közelebb, 15 percnél tovább tartózkodik egy másik emberrel. Amikor tavasszal életbe léptek a korlátozások, akkor 90 százalékkal lecsökkent ez a szám: sokaknak otthon kellett maradnia, az emberek betartották a szabályokat. A trendek lekövették az intézkedéseket: amikor eljött vidéken a nyitás, akkor ott nagyon megnövekedtek a kontaktszámok, aztán, mikor Pesten is feloldották a korlátozásokat, ők is felzárkóztak a vidékiek mellé kontaktok szempontjából.

Érdekes, hogy miután a fertőzésszám lecsökkent, bejött a nyári időszak, a kontaktszámok lecsökkentek. Ám itt közbejön egy másik fontos tényező: rengetegen utaztak el valahová nyaralni, úgyhogy hiába találkoztunk kevesebb emberrel, de ha fogalmazhatunk így, jobban összekeveredett a népesség - teljesen más emberekkel kerültünk kapcsolatba, mint az átlagos napokon.

Ennek tudhatjuk be a fertőzésszám növekedését?

Ez egy nagyon érdekes dolog, mert ha egymás mellé rakjuk az átlagos kapcsolati számokat, és a napi azonosított fertőzöttek számát, akkor abból azt látni, hogy a két görbe egyszerre indul el - miközben tudjuk, hogy az azonosított fertőzöttek nagyjából két héttel korábban kaphatták el a vírust.

Tehát nem feltétlen a kapcsolati számok növekedése indította el a második hullámot, viszont nagyon ráerősíthetett.

És mi a helyzet a külföldről hazatérőkkel?

Az adatainkból az látszik, hogy nagyjából augusztus elején, a klasszikus szabadság-időszakban indultak el az emberek külföldre. Majd, amikor mindenki visszajött külföldről, akkor hirtelen megugrottak a kapcsolatszámok - mindenki ment vissza dolgozni, elindult az iskola -,

úgyhogy azok, akik külföldön kaphatták el a betegséget, azok gyorsan szét is szórhatták itthon.

Bár még mindig nincs annyi szociális kapcsolatunk, mint a járvány előtt, de az elmúlt két-három hétben volt egy egészen nagy, 60 százalékos növekedés a nyári időszakhoz képest. Ez egyébként mindenhol trend: Franciaországban is akkor ugrott meg drasztikusan a fertőzöttek száma, amikor mindenki visszajött a nyári szabadságról.

Ahogy ez ár a korábbi nyilatkozatokból is kiderült, amikor szeptember elején lezárták a határokat, akkor a külföldről behozott fertőzések száma elenyésző volt, inkább augusztus elején, közepén volt jellemző a behurcolás, akkor indulhatott be itthon újból a vírushelyzet. Mikorra a határokat lezárták, addigra pedig megugrottak a kontaktszámok. Bár a kérdőívből nem deríthető ki, de más adatokkal együtt látható, hogy a vírus most jellemzően nem intézményekben terjed, hanem közösségben, a társadalomban. Őszre teljesen átalakult a fertőzés színtere, dinamikája: immár szét van szóródva az országban, nem az van, hogy egy-egy intézményen belül találnak gócpontokat - így pedig nehezebb is lokalizálni a vírust.

Most szigorodtak a maszkviselés szabályai. Milyen trendeket látnak ennek kapcsán?

A védekezés egyik legfontosabb tényezője, hogy az emberek viseljék a maszkot: látni, hogy amikor elindult a járvány Magyarországon, akkor nulláról hirtelen megugrott a maszkviselési ráta. Viszont ennek a csúcsa nem akkor volt, amikor az első hullám tetőzött, hanem egy hónappal később. Most, a második hullámnál még drasztikusabb az emelkedés: míg tavasszal volt pár hét hezitálás az emberekben az első nagyobb létszámú fertőzés után, most azonnal megugrott a maszkviselők aránya az adatok szerint. Nyilván, a szabályozás is sokkal szigorúbb, de magasabb a ráta, mint tavasszal.

Hogy tudunk még védekezni?

Én azt szoktam mondani, hogy most önmegtartóztatást kellene gyakorolni, lecsökkenteni az olyan szituációkat, amelyekben sok emberrel vagyunk összezárva, potenciálisan megfertőződhetünk. Tudom, ezt nem lehet nullára redukálni, de szerintem most, ha nem muszáj, akkor például az ember ne vonatozzon át az egész országon szabadidős tevékenység miatt. Az is látható, hogy sokan autóba ültek a tömegközlekedés helyett, ami környezetvédelmi szempontból nyilván nem előnyös, de a vírus terjedését nagyban csökkenthetjük vele, hiszen kevesebb kontakttal jutunk el A-ból B-be.

Lesznek még hosszú hétvégék, ünnepek idén. Mire számíthatunk akkor, ezek kihatnak a kontaktszámokra is?

Természetesen, de nem pont a hosszú hétvégéken, hanem az azokat megelőző napokon számítunk a kontaktusok megnövekedésére: gondoljunk csak bele, mindenki kirajzik, elrohan még gyorsan vásárolni, mert zárva lesznek a boltok. Ez például húsvétkor is nagyon meglátszott a kapcsolati számokon. A mobilitást is lehet figyelni a kérdőívben, ugye, hogy melyik más városokban járt az illető az elmúlt időszakban. Ebből is azt látjuk, hogy március óta szép lassan mindenki visszatért a rendes kerékvágásba, amennyire lehetett.

Mi a célja a MASZK-kérdőívnek? Hogyan gyűjtik az adatokat?

A MASZK-kérdőív viszonylag korán elindult Magyarországon, március végére lettünk készen a fejlesztéssel. A kérdőív célja, hogy feltérképezze a kitöltők kapcsolatmátrixait az idő függvényében: azt próbáljuk megérteni, hogy egy adott korosztály milyen valószínűséggel kerül kapcsolatba más korosztályba tartozó emberekkel. Ez azért fontos, mert képet ad arról, hogyan keveredik össze a társadalom, ez a vírusmodellezésnek az egyik bemeneti mintája. Így meg lehet tudni, miképp jut át a vírus különböző korcsoportok között, hogy találkoznak ezek egymással.

A két nagy kihívás az volt, hogy arról a periódusról is gyűjtsünk adatokat, amikor még nem volt vírus Magyarországon - legyen referenciánk -, valamint, hogy amióta kitört a járvány képet kapjunk arról, hogy ezek a kapcsolati minták hogyan változtak. Ezen felül a kérdőív még rákérdez egy csomó más tényezőre - fontos megjegyezni, hogy a kitöltés teljesen anonim, az összes GDPR-rendelkezésnek megfelel, a hazai adatvédelmi hatóság is átvilágította a rendszert. Ez egyébként nehézség is, hiszen nem tudjuk újból megkeresni azokat, akik egyszer már kitöltötték a kérdőívet, hiszen semmilyen adat nincs megadva. Annyit tudtunk tenni, hogy a webböngésző titkosított sütik alapján felismeri, ha valaki már kitöltötte a MASZK-ot, így ő már egy másik fajta kérdőívet kap. Hiszen a kérdőív két részből áll: egyszer kell kitölteni az alap adatokat (életkor, nem, családszerkezet, és a többi), ezekről feltételezzük, hogy nem változnak. A második rész a kitöltő aktuális, előző napi viselkedéséről tesz fel kérdéseket.

Az egész kérdőívet egyébként havonta fejlesztjük, és mindig belerakjuk az aktuális kérdéseket: ilyen például a maszkviselés, vagy a vakcinák iránti bizalom. A márciusi indulás óta 320 ezer kérdőív kitöltésünk volt, összesen több mint 215 ezren töltötték ki az űrlapot.

Mindig lelkesek voltak az emberek?

Március-április környékén rengeteg kitöltőnk volt, napi több tízezren végigmentek a kérdőíven. Ahogy aztán a vírushelyzet csendesedett, az emberek elfelejtették az egészet. Mi arra bátorítjuk az embereket, hogy heti többször töltsék ki, hiszen hiába ugyanaz a kontaktmintájuk, fontos, hogy minél több kitöltő adataiból dolgozhassunk. Amióta megérkezett a második hullám, megint kicsit megemelkedett a kitöltési kedv. Most olyan 900 körül van a napi kitöltésszám, de az ideális legalább 5 ezer lenne.

Statisztikailag mennyire ad releváns képet a kérdőív? Gyűjtenek máshonnan is adatokat?

Azok az emberek, akik kitöltik, nem feltétlen alkotnak reprezentatív mintát a magyar társadalomra: mi ezt úgy hidaljuk át, hogy minden hónapban lemegy egy reprezentatív mintavétel ugyanezzel a kérdőívvel, 1500 fő bevonásával. Ezt egy közvéleménykutató cég bonyolítja telefonon - ez már egy teljes képet ad a hazai társadalomról. És a kettő összehasonlításából tudjuk átskálázni a MASZK-adatokat, hogy azok jók legyenek a modellezéshez.

Hogy jutnak el az adatok a döntéshozókhoz?

A MASZK egy nagyobb projekt része, amelyet a Szegedi Tudományegyetem koordinál, Röst Gergely vezetésével, ennek a tartalmát, analízisét az én adatelemzői csoportom csinálja. Amit mi kiszámolunk ezekből az adatokból, abból egy példány eljut Szegedre Röst Gergelyékhez, és rajta keresztül az Innovációs és Technológiai Minisztériumba, direkt módon a kormányülésekre. Szóval az is motiváció lehet az embereknek, hogy

a kitöltéssel hozzájárulhatnak fontos döntésekhez, hiszen pontosabb adatok kerülhetnek a kabinet elé!

Például a reprodukciós rátát is ki lehet számítani ezekből a kontaktmátrixokból, azt hiszem ez a fogalom tavasszal beégett már a köztudatba.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

10.22-10.28
Országos

Lidl

10.22-10.28
Országos

Auchan

10.22-10.28
Országos

Tesco

10.22-10.28
Országos

Praktiker

10.15-10.26
Országos

  Ajánlatunk

Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó