20 °C Budapest

Mennyibe kerül NEKED a tikkasztó hőség?

Pénzcentrum
2007. június 22. 05:55

A globális felmelegedés, az üvegházhatás és a szokatlanul nagy természeti katasztrófák okozta gazdasági és társadalmi problémáira már évek óta felhívják az emberek figyelmét a különböző szakterületek jeles képviselői. Egyes vélemények szerint ezek a jelenségek, a vagyonbiztosítások díjemelkedéshez vezetnek. Nézzük meg, valóban többet kell majd fizetnünk a lakásbiztosításunkért?

A Munich Re elemzése rávilágít arra a tényre, hogy az elmúlt 10 évben háromszor annyi természeti katasztrófa volt, mint a 60-as években, a gazdasági veszteség a hatszorosára, a biztosítással nem rendelkezők kára pedig 14-szeresére növekedett. Ráadásul a bekövetkezett természeti káresemények, nagy része a fejletlen régiókban következett be, ahol az alulbiztosítottság meglehetősen magas. Ezáltal, legtöbbször a biztosítók társadalmi felelősségvállalása került előtérbe, mintsem a szolidaritás elve mentén működő klasszikus biztosítások miatti kifizetések.

A Swiss RE biztosítótársaság adatai szerint, 2006-ban a természeti katasztrófák által okozott kár 48 milliárd dollárt tett ki, igaz ez jóval alatta marad a 2005-ös 230 milliárd dollárnak.

A biztosítótársaságok 15,9 milliárd dollárt fizettek ki a katasztrófákkal összefüggő károkra 2006-ban, ebből a természeti csapások 11,8 milliárd dollárt tettek ki. A hazai társaságok tűz- és elemi károkra fordított kárkifizetései 20,5 milliárd forintot tett ki.

Azonban a kárkifizetések nemzetközi szinten növekvő tendenciája mindenképpen fontos kérdéseket vetít előre: drágulnak a biztosítási díjak, vagy van kiút?

Mikor emelkednek a díjak?

A biztosítás természetéből adódóan minél nagyobb veszélyközösséget "építünk" egy adott kockázat köré, annál jobban eloszlanak a bekövetkezett károk kifizetései.

Tehát abban az esetben, ha egy adott országban jelentős az alulbiztosítottság (sokan nem biztosítják vagyonukat, illetve alacsony értéken biztosítják azt), akkor a lehetséges kockázatok fedezéséhez, illetve a kártalanításhoz szükséges díjbevétel kevesebb biztosított között oszlik meg.

Amennyiben a lehetséges káresemények bekövetkezésének valószínűsége nő, akkor a szükséges fedezet nagysága is növekszik. Ez azt jelenti, hogy a megnövekedett díjbevételi igényeket is a stagnáló, illetve a fedezet növekedésénél lassabban növekvő, veszélyközösség tagjaitól kell beszedni. Tehát ilyen esetben valóban növekednek a díjak.

Nagyon fontos szempont még a díjak kalkulálásánál, hogy a biztosító társaság a várható kockázatok valószínűségét meg tudja-e határozni. Ezért például, a Swiss Re 2002-ben Svájcban létrehozta a Nemzeti Klímaváltozási Központot (National Climate Change Knowledge Centre), amelynek elsődleges célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek segítségével rövid távú előrejelzések készíthetők az időjárás változásairól. Ezáltal becslések készíthetők a természeti csapások által bekövetkezett károk nagyságáról is.

Ezen adatok alapján a biztosítóknak meg kell határoznia a kockázat értékelésének módszerét, és ezek mértékének megfelelően alakítják ki a fizetendő díjat és természetesen a kockázatértékelés eredményeképpen határozzák meg a társaság tőkeszükségletét is, hogy megfeleljen a vállalt kockázat nagyságának.

A fellépő kockázatok csökkentése érdekében a társaságok szívesen alkalmaznak olyan speciális derivatív eszközöket, mint például az időjárás-derivatíva. Azonban a kockázat porlasztás egy mindenki által alkalmazott módszere a viszontbiztosítás, ami szintén drágíthatja a fizetendő díjunkat.

Viszontbiztosítások

A természeti kockázatok leginkább a vagyon- és a felelősségbiztosítási szerződéseket érintik. Ezek viszontbiztosítása történhet egy keretszerződés alapján, amely szerint minden kockázat, amelyre az adott szerződés vonatkozik ,megoszlik a biztosító társaság és a viszontbiztosító között. Ezáltal a biztosító kockázati portfóliójának egy része automatikusan a viszontbiztosító portfóliójába kerül.

A kockázatok viszontbiztosítási elhelyezésének másik módszere az eseti, viszontbiztosítás, amelynek keretében a viszontbiztosító alkalmazhatja saját kockázatelbírálási elveit.

Mindkét esetben drágíthatja a díjat a nem megfelelő minőségű, illetve nagyságú ügyfélportfolió, ahogy azt már az imént említettük. Ugyanis a viszontbiztosítók is az ügyfélportfoliónak és kockázatoknak megfelelően alakítják ki díjaikat, amelyeket a biztosítótársaságok továbbháríthatnak ügyfeleik részére.

Hazai helyzet - Nem csak a hőség miatt lehet melegünk...

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Bár hazánkra nem jellemzőek a nagy méretű természeti katasztrófák, de a fent említett problémák nem kerülhetők el és a szerződésállomány, valamint a lehetséges kockázatok díjakra gyakorolt hatása is törvényszerű. Kezdjük is tehát a hazai veszélyközösség méretével!

Hazánkban a tűz- és elemi károk fedezetére kötött szerződések száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat , viszont még mindig jelentősen alulmarad az Uniós átlaghoz képest.


A növekvő szerződésállomány növekvő díjbevételt eredményez. Azonban a veszélyközösség számának növekedése a kárkifizetések emelkedését is eredményezi.

Azonban a kárkifizetések emelkedése alatta marad a szerződésszám, illetve a díjbevétel növekedésének, ami csökkenő kárhányadhoz vezet. Ezért nem lenne indokolt egy jelentős díjemelés a társaságok részéről jelenleg.

Viszont az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a kárkifizetések nagy része a nyári hónapokban történik. Tehát, abban az esetben, ha szélsőséges időjárás fokozódik, illetve nagymértékű természeti katasztrófák következnek be, és az ezáltal fellépő kockázatokat nem követi a veszélyközösség növekedése, akkor díjemelésre számíthatunk.

Ennek a lehetőségéről megoszlik a hazai szakemberek véleménye. Van, aki szerint a jelenlegi kockázatkezelési módszerek, illetve a kockázatok és a bekövetkező káresemények nagyságának kalkulálásához alkalmazott metódusok még nem elég fejlettek ahhoz, hogy a jelenlegi díjak mellett biztosítani tudják egy tömeges kifizetés fedezetét.

A másik tábor véleménye szerint a jelenlegi helyzet még nem indokol áremelést és amennyiben a szerződésállomány bővülési dinamikája nem csökken , az újonnan fellépő kockázatok fedezhetőek lehetnek.

Egyvalamiben azonban mindenki egyetért: egy megfelelő nagyságú állomány biztosítékot nyújt nem csak az ügyfelek, hanem a biztosítók számára is.

NAPTÁR
Tovább
2021. május 10. hétfő
Ármin, Pálma
19. hét
Május 10.
Mentők napja
Május 10.
Baromfi világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?