Szolnok és Szajol között szünetel a vasúti forgalom, a záhonyi és a békéscsabai fővonalon utazóknak jelentősen hosszabb eljutási időre, pótlóbuszos átszállásra kell készülniük.
Számos budapesti dolgozónak több idejébe kerül a városon belüli munkába járás, mint azoknak a munkavállalóknak, akik két település között ingáznak minden nap. A karácsonykor megerősödő forgalom ráadásul még ront is ezen az értéken. A fővárosiak több mint fele legalább 45 percet tölt utazással, máshol csak a dolgozók 37 százalékának kell hosszabb időt erre szánnia.
Néha a budapestiek több időt fordítanak utazásra, mint az ingázók - ismerteti kutatásának eredményét a Profession.hu.. A kutatásban résztvevők 75 százaléka Budapesten vagy városokban él, nekik az esetek többségében nem kell ingázniuk más településekre a helyi munkalehetőségeknek köszönhetően. Mégis, a Budapesten élők számára általában több időt vesz igénybe a munkába járás, mint a más típusú településen élőknek, sőt sok esetben az ingázók sem utaznak annyit naponta, mint akik Budapesten szeretnének eljutni az otthonuktól a munkahelyükig és vissza - derült ki az álláskereső oldal országos kutatásából.
Nem Budapest az ingázás epicentruma
A megkérdezettek mindössze a 25 százaléka dolgozik a lakóhelyétől eltérő településen, ugyanakkor az ingázók nagy része nem Budapestre és nem is megyei jogú városokba, hanem egyéb városokba jár át dolgozni. Minél nagyobb lélekszámú településen él valaki, annál inkább jellemző rá, hogy nem ingázik - például a budapestiek csupán 6 százaléka nem dolgozik Budapesten, míg a falusiak, községbeliek 47 százaléka jár át máshova dolgozni.
Autóval csak, ha muszáj
A felmérésben résztvevők 31 százaléka használ csak autót, többségük (69 százalék) más közlekedési forma mellett teszi le a voksát. Közülük a budapestiek választják legnagyobb arányban (67 százalék) a tömegközlekedést, nem meglepő módon, hiszen itt van kiépülve a legjobban a hálózat. A kisebb településeken sokan azért nem járnak tömegközlekedéssel, mert egyszerűen nincs megfelelő járat a munkahely és lakóhely között. Ők többnyire kénytelenek autóval közlekedni (37 százalék), helyközi járatokkal (20 százalék) vagy éppen kerékpárral (21 százalék). Minél kisebb a település, ez annál jobban igaz.
Talán a biciklisek azok, akiknek a többsége nem a lehetőségek hiánya miatt, hanem meggyőződésből, saját akaratból döntött a választott közlekedési forma mellett, hiszen a kutatás szerint minden második kerékpárral járó nem váltana autóra akkor sem, ha tehetné. A bejárást segítő körülmények tehát távolról sem ideálisak, ugyanakkor a válaszadók 62 százaléka mégis azt állította, hogy elégedett a jelenlegi közlekedési lehetőségeivel.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az ingázók néha jobban járnak
A válaszadók közel fele (47 százalék) szerencsés helyzetben van, hiszen kevesebb mint 30 percet vesz el az idejéből a napi munkába járás. Egyharmaduk számára ez az idő akár 45-120 perc is lehet, míg 5 százalékuk sajnos kénytelen 3 óránál is többet utazni nap mint nap, függetlenül attól, hogy ingázónak számít, vagy sem. A Budapesten élők számára több időt vehet igénybe a munkába járás, mint a kisebb városokban, községekben élőknek, de ez nem meglepő, hiszen nem csak a távolságok lehetnek adott esetben nagyobbak, de a haladást akadályozó forgalom is. A Budapestiek 56 százaléka minden nap 45-120 percet tölt utazással, közel olyan arányban, mint az ingázók, akiknek szintén ennyi idő szükséges az út megtételére. A kisebb településeken élők 50-60 százaléka ezzel szemben maximum 30 perc alatt megjárja a munkahelye és az otthona közötti távolságot.
Új rendszámokat vezetnek be, ezekre az autókra kötelező rátenni: rengeteg kocsit érint a rendelkezés
A rendszámokon a lejárati dátum is jól látható, így csökken az ellenőrzéshez szükséges manuális adatlekérés.
Lázár János bejelentette, jön az új KRESZ: ekkortól változnak a közlekedési szabályok Magyarországon
Január 20-án nyilvánosságra hozzák az új KRESZ-t, az új szabályokat legkésőbb szeptemberben tervezik bevezetni.








