2020. július 7. kedd Apollónia

Komoly szabálymódosítás jöhet a hazai netes kereskedelemben? Itt a szakértők javaslata


A koronavírus-járvány minden korábbinál aktuálisabbá teszi az internetes kereskedelemmel kapcsolatos szabályozások megújítását - hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése. Az egészségügyi veszélyhelyzet az e-kereskedelem irányába fordította a figyelmet a vevők és a kereskedelmi vállalkozások részéről egyaránt, így hosszú távon az internetes értékesítés tartós bővülése várható. Az ÁSZ elemzői azt vizsgálták, hogy az internetes kereskedelem 2010 és 2018 között milyen hatással volt a költségvetési bevételekre Magyarországon. Az elemzés rámutat: amellett, hogy a növekvő forgalom gyarapította az áfa-bevételeket, fokozta az adóelkerülés és az adóbázis csökkenésének kockázatát. Az ÁSZ elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy 2018-ban a hazai elektronikus kiskereskedelem forgalmának több mint fele külföldi tulajdonú gazdasági társaságoknál realizálódott, így az ezzel kapcsolatos adóbeszedés kockázatot jelent.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Az Állami Számvevőszék által elemzett időszakban (2010-2018.) Magyarországon is érvényesült az Európai Unióban tapasztalható trend, miszerint az internethasználattal párhuzamosan az interneten keresztül létrejövő kereskedelmi ügyletek száma is emelkedik. Hazánkban jelentősen nőtt az internetről terméket, vagy szolgáltatást rendelők aránya, növekedett az átlagos kosárérték, továbbá az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom értéke - mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

A vállalkozások elektronikus kereskedelemből származó árbevétele leginkább a nagyvállalatok esetében emelkedett. A számokat tekintve, 2018-ban az internetes kiskereskedelemből belföldön realizált bevételek 54%-a a vállalkozások 8%-át jelentő külföldi társaságoknál koncentrálódott. Eközben a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon 2010-2018. között mintegy 17%-kal, a kiskereskedelmi vállalkozások száma 20%-kal, a szállítást, raktározást fő tevékenységként megjelölő vállalkozások száma közel 19%-kal csökkent. Mindez arra világít rá, hogy a növekvő forgalmat mind a kereskedelem, mind a szállítmányozás-raktározás terén csökkenő számú vállalkozás állítja elő, és a forgalom nagyobb részét külföldi tulajdonú vállalkozások bonyolítják.

Mindez megerősíti az ÁSZ 2020. március 13-án publikált, a digitális gazdaság megadóztatásának aktuális kérdéseiről szóló elemzésének következtetését, miszerint

Magyarországnak foglalkoznia kell a digitális kereskedelem megadóztatásával,

hiszen a jelenlegi adózási szabályok lehetőséget adnak a digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégeknek arra, hogy a legkedvezőbb adózási feltételeket kínáló országban adózzanak. Ennek következtében pedig szinte teljesen mentesülnek a társasági adó fizetése alól, míg a tényleges szolgáltatás helye szerinti állam jelentős adóbevételtől esik el.

Ezzel összefüggésben az ÁSZ elemzői közpénzügyi kockázatokat azonosítottak az áfa-bevételekkel, a fogyasztóvédelemmel, az adóelkerüléssel, a tisztességtelen piaci előny szerzésével, illetve a vámellenőrzésekkel és vámbeszedéssel kapcsolatban.

Habár mind az európai uniós, mind a hazai szabályozási környezet változásai csökkentették az áfa- és vámbeszedés területén jelentkező kockázatokat, azokat teljesen nem tudták megszüntetni

- hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. Hozzáteszik azt is, hogy a közeljövőben bevezetésre kerülő jogszabályváltozások tovább mérséklik a kockázatokat. A jogszabályok érvényesülését segítő uniós projektekbe Magyarország is bekapcsolódott, a szükséges fejlesztéseket megkezdte - áll az elemzésben.

A jelenlegi tendencia az, hogy a kiskereskedelmi egységek egy része az e-kereskedelemre való teljes, vagy részleges átállással próbálja túlélni a mostani nehéz időszakot. Az internetes eladásokkal olyan kisebb, hazai tulajdonú kereskedelmi egységek is próbálkozhatnak, amelyek eddig hagyományos kiskereskedelmi tevékenységet folytattak. Egyre több vásárló részesíti előnyben az egészségügyi szempontból biztonságosabb internetes megrendeléseket.

Az újonnan létrejött webáruházak, illetve az online értékesítést tevékenységi körükbe felvevő vállalkozások fennmaradása esetén a hazai e-kereskedelmen belül emelkedhet a magyar tulajdonú vállalkozások által bonyolított forgalom részaránya

- olvasható a számvevőszéki elemzésben.

Mindezek alapján, hosszú távon az internetes értékesítés tartós növekedésére lehet számítani, ami további fejlesztéseket generálhat a webes kereskedelem területén, melynek része az elektronikus fizetési rendszerek fejlesztése, a logisztikai szolgáltatások, a szállítmányozási ágazat fejlődése. A változások még aktuálisabbá teszik az e-kereskedelem adózással, fogyasztóvédelemmel és informatikai biztonsággal összefüggő jogszabályi környezetének uniós és hazai megújítását - hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok (OTP Bank, Budapest Bank, ERSTE Bank, Cetelem, Provident, stb.) ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS