Kiderült a hazai albán pékségek sötét titka: komolyan ezt etetik meg a vásárlókkal?

Ezen a héten az albán pékségek titkairól forgatott a CashTag, a Pénzcentrum videóblogja. Mint kiderült, ha lakosságarányosan vizsgáljuk, akkor Albánia élen jár a gazdasági kivándorlók számából Európában, pláne, ha ide számítjuk a határon kívüli, észak-macedóniai, montenegrói és koszovói albánokat. A '90-es években, a koszovói háború idején volt az elvándorlás igazán nagy hulláma. Ennek fő célja a Svájc, Németország és Ausztria volt, de sokan ekkor telepedtek le Magyarországon.

De miért épp a pék mesterséget választották? A történet egyszerű, ugyanis a Tito vezetése alatt álló Jugoszláviában a szakképzések leosztása nemzetiségi alapon történt, a koszovóiak lettek a cukrászok és a pékek. Tehát, akik Magyarországon kezdtek ebbe a tevékenységbe, azok jellemzően koszovói albánok. Manapság a Magyarországon működő 1300 pékségből 250-300-at albánok működtetnek, de egyébként ugyanezt a számot a pékszövetség elnöke már körülbelül 500-ra tette.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke nemrég egy műsorban arról beszélt, hogy a probléma már túlmutat a minőségen és az albán pékségek jelenléte az országban komoly károkat okoz a magyar sütőiparnak.

Még az üzletberendezést is bérlik ezek a cégek, a munkaügyi szabályok megkerülése, járulékfizetés kikerülése némi esetben jellemző ezekre a cégekre, az teljesen jellemző, hogy a higiéniai élelmiszeripari szabályokat teljesen lazán kezelik

- magyarázta az elnök, aki nekünk nem akart nyilatkozni a témában, így csak korábbi kijelentéseire hagyatkoztunk.

Nem jó, ha mindig friss termékkel várnak...

Szakértőként megkerestük Dr. Nagy Károlyt, aki a pékszakma mellett belgyógyász, háziorvos és üzemorvos is. 7 éve nyitotta meg Doktor Pék nevű üzletét, és mint elmondta, már nagyjából 14-15 éve megfogalmazódott benne, hogy kitanulja a szakmát, mert már akkoriban is rengeteg vacak termékkel találkozott. A szakembernek mutattunk párat a rossz minőségű termékekből, és megkértük, magyarázza el, miért is nem ütik meg a szakmai mércét, és mi az oka annak, hogy szinte minden hasonló terméknek van egy jellegzetes íze, szaga.

Minden terméket egy lisztből csinálnak a kenyértől kezdve a buktáig ugyanaz a liszt fajta, ugyanazok az adalékanyagok, gyorsítók állagjavító anyagok kerülnek be, úgyhogy ebből adódik, ez igazán nem lehet különbséget tenni ízre a bukta és a kenyér között náluk. Attól függően, hogy milyen terméktípust állítunk elő mi 5-6 fajta liszttel dolgozunk

- sorolta. Az albán pékségek jellemzően mindig friss, gőzölgő termékekkel várják a vásárlókat, akár este és hétvégén is. Ennek Doktor Pék szerint az az oka, hogy nagyon rövid az előállítási idő, nem sütik meg szakszerűen a pékárukat, mert az energia drága és minél olcsóbban akarják kihozni a költségeket.

Az összekeverésével számítottan már 3 óra múlva a polcokon van, ebből adódik, és nyilván olyan mennyiséget sütnek. Hátul vannak a pékek, akiknek szólnak, hogy na most kell megint, és hát 3 óra az azért nem olyan hosszú idő. Mi 14-16 órát kelesztjük a kenyerünket (...). Ezekben a termékekben élve marad az élesztő, ami a tápcsatornában jut, és ott erjesztve bontja az ottani táplálékot. Gáz képződik, feszül a has, és többi, ezek a járulékos állagjavítók azok meg görcsöket okoznak

- hívta fel a figyelmet Dr. Nagy Károly. Később pedig arról beszélt, óriási a versenyhátrány, elég sokan feladták azóta, amióta ő is a piacon van. Ezek a tömeggyártásra szakosodott pékségek olyan erősen leviszik az árakat, hogy azok, akik szakszerűen készítik minőségi termékeiket, nem jönnek ki a pénzükből.

Mit mond róluk a dietetikus?

Szűcs Zsuzsanna, a Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke az albán pékségek kapcsán arról beszélt, megkeresésünkre próbált utánanézni a szóban forgó termékek pontos összetevőinek, tápanyagtartalmának, sótartalmának, de nem járt sikerrel.

A gabonából készült élelmiszerek, kenyerek, péksütemények esetében az okostányér táplálkozási ajánlás azt mondja, hogy ezekből napi szinten körülbelül 3 adag az, ami elfogyasztható, és ebből lehetőség szerint 1  teljes értékű gabonából készüljön. A teljes értékű gabona az egy kiemelt táplálkozási értékű élelmiszercsoport elsősorban azért, mert jóval több vitamint, ásványi anyagot, rostot tartalmaz, mint a finomított. Tehát a fehérlisztből készült termékek a péksütemények esetében azért nagyon nagyon fontos figyelni arra, hogy. A gabona mellett mi van még a termékekben

- mondta az elnök, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy főleg az ilyen, vajas tésztából készült, édes péksüteményeknek nagyon magas lehet a zsírtartalma, emellett sok esetben cukrot is tartalmaznak, és hogyha a sós változatokat nézzük, ott is a zsír egy problémás terület lehet. A sótartalom is egy érzékeny pont. Elmondta, hazánkban még mindig a fehér kenyér és a finomított lisztből készült pékáruk a legnépszerűbbek. A magas rosttartalmú, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk és kenyérfélék csak a dobogó harmadik helyén állnak. 

Nélkülöző piacosból lett Magyarország sztárpékje

Korábban a CashTag interjúzott Szabadfi Szabolccsal is, akit Szabi, a pék néven ismernek országszerte. Őt inkább a vállalkozásáról kérdeztük, mint elmeséte, kezdetben a piacokon árulta a termékeit, sokszor a pincéjében kézzel dagasztva őket, miközben előfordult, hogy ételre se volt pénze.

Mára azonban a kezdeti kisvállalkozás kinőtte magát egy jólmenő céggé, ami tavaly több mint 1 milliárd forintot termelt. Országszerte összesen 7 üzlete van és közel 90 alkalmazottja, miközben sorra nyeri a díjakat. Legutóbb a Parmában megrendezett pizzasütő-világbajnokságon lett kilencedik, amivel a 22 magyar indulóból a legjobb helyezést érte el. A vele készült CashTag-epizódot itt nézheted meg: