Elérte a horrorinfláció a gyorséttermeket is: Magyarországon már a sajtburger is luxus?

2022-ben az egyik budapesti étteremben még 940 forintért vehettünk Big Macet, 430 forintért sajtburgert, 400 forintért hamburgert, és 720 forint volt egy nagy burgonya. 2023 februárjában ugyanabban a budapesti étteremben, mint ahol egy évvel korábban jártunk már 1150 forint egy Bic Mac, 540 forint a sajtburger, 500 forint lett egy hamburger és 870 forint egy nagy burgonya. Tehát 21-26 százalékos volt a drágulás. Kiszállítás esetén 2022-ben egy hamburger ára átlagosan 440, egy sajtburgeré 470, egy nagy sültkrumplié 790 és egy Big Mac ára 1020 forint volt. 2023-ban pedig 1340 forint a Big Mac, 650 a sajtburger, 600 a hamburger és a nagy sültkrumpli 1030 forint. Szóval mára egy nagy burgonya drágább, mint egy éve egy Big Mac - a így drágulás 30-38 százalékos volt. Nőtt az árkülönbség is a kiszállított étel és éttermi fogyasztás között: míg 2022-ben 8,5-10% volt a differencia, 2023-ra ez 17-20 százalékra nőtt.

A Magyarországon jelenleg is működő gyorséttermek közül elsőként a McDonald's jött be az országba - még a rendszerváltás előtt - 1988-ban. A nyitáskor még csak tizenötféle termékből lehetett választani. Az akkori legdrágább étel a 43 forintos Big Mac volt, és egy sajtburger is mindössze 26 forintba került. A hamburger, a nagy krumpli és a tejturmix is 25-25 forint volt. A legolcsóbb a kínálatban a presszókávé, a tea és a forró kakaó - ma forró csoki - volt, ezek 12 forintba kerültek. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy akkor a havi átlagkereset is mindössze bruttó 8 968 forint volt. Vagyis ebből az összegből 208 Big Macre futotta volna, 344 sajtburgerre, és 358 hamburgerre vagy nagy sültkrumplira. (Az összehasonlíthatóhatóság érdekében végig a bruttó keresetet vettük alapul a cikk számításaihoz.)

Az első McDonald's megnyitása után 20 évvel, vagyis 2008-ban egy Big Mac 650 forintba, a nagy sültkrumpli 430 forintba került - írta korábban az Index. Időközben a hamburger és a sajtburger is megdrágult 200-200 forintra. Viszont 2008-ra az átlagkereset is jelentősen emelkedett: bruttó 198 964 forintra a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Vagyis ebből a pénzből már kijött volna 306 db Big Mac, 462 nagy sültkrumpli, illetve 994 hamburger vagy sajtburger.

A világjárvány első évében, 2020-ban, az első járványhullám lefutása és a nyári élelmiszerár emelkedés megállása után a Pénzcentrum kiszámolta, mennyivel több mekis sültkrumpli, burger jönne ki egy átlagfizetésből, mint anno. Akkor azt mutatták a számok: jobban élünk, mint 30 éve bármikor. Azóta viszont nagyot fordult a világ, mögöttünk és előttünk is még van néhány válság. Az már 2022 elején látszott, hogy ha a Meki árait vesszük viszonyítási pontnak, romlott az anyagi helyzet a járvány első évéhez képest. a 2023-as számok még drasztikusabb váltást mutatnak:

A már ismertetett árakat idén is elosztottuk az átlagkeresettel, azonban mivel a 2022. évi bruttó átlagkereset még nem ismert, az utolsó adatot, 2022. január-november időszakára számított átlagkeresetet vettük alapul. A KSH utolsó adatközlése szerint 2022. január és november között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – bruttó 509 700 forint volt.

A fenti grafikonon látható, hogy az éttermi árakat nézve 2022-höz képest még javult is a helyzet, a 2020-as rátához képest viszont a sajtburger, hamburger és sültkrumpli index alacsonyabb. Egyedül a Big Mac esetében - mely a többi burgernél kisebb mértékű drágulást mutatott - javult egy hajszállal a helyzet.

Az is szembeötlő, hogy jelentősen nőtt a kiszállítás és éttermi index közti különbség, mely az árszabás közti különbségekből adódik. Az ételrendelés esetén egyértelműen rosszabb a helyzet, mint 2020-ban, a sajtburger és a hamburger esetén még a 2008-as indexnél is alacsonyabb a 2023-as.