Kiürülhetnek a magyar boltok polcai: rengeteg a kérdés a legnagyobb kiskereskedőknél

A múlt év végén elfogadták "Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008-as XLVI. törvény" módosítását, amelynek egyik új eleme, hogy az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célzó rendszer kialakítását szabályozza.

Az élelmiszer-pocsékolás elleni szabályozás alapján a 100 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező boltláncok kötelesek a 48 órán belül lejáró termékeket felajánlani az élelmiszerláncért felelő hatóság, a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) felügyelete alá tartozó állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ Nonprofit (ÉMK) Kft.-nek. Egyben az érintett boltláncoknak élelmiszerhulladék-csökkentési tervet készíteniük, és azt be kell nyújtaniuk az ÉMK-nak. A törvény február 1-jén hatályba lépett, januárban megalapította az állam az ÉMK-t.

Az eredeti törvényjavaslatban még nem szerepelt, de a Magyar Közlönyben megjelent végleges változatban viszont már helyet kapott az a rendelkezés, miszerint a boltláncoknak az élelmiszermentési tervet május 31-ig kell kidolgozniuk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy majd csak 2022. júniustól indulhat el a rendszer, a boltláncok megkezdték a törvényben foglalt élelmiszer-felajánlásokat nyilvántartó informatikai rendszer fejlesztését, fejtette ki Vámos György, a boltláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak.

Jelenleg a legnagyobb kérdés az, hogy ki fogja elszállítani a boltok által felajánlott, lejárat előtti termékeket., ugyanis felmerült állami oldalról egy olyan ötlet, hogy ezt is a boltláncoknak kellene megoldania. Tehát a a pazarlásellenes törvény szerint érintett termékeket a boltláncok kamionjainak kellene elszállítania a kijelölt jótékonysági szervezeteknek. Ez aggodalomra ad okot, hiszen a kiskereskedelemben  jelentős a munkaerőhiány, eladóból és sofőrből is kevés van- fejtette ki egy neve elhallgatását kérő forrás. A helyzet bonyolultságát emeli, hogy az érintett boltláncoknak összesen mintegy 1400 egységük van országszerte, ennyi helyről kellene rendszeresen összeszedni a lejárat előtti termékeket és eljuttatni az elosztást végző szervezetekhez. Ráadásul a jótékonysági szervezetekre is visszaüthet a dolog, hiszen a boltláncok fokozottabban odafigyelnek majd a készletmenedzselésre, azaz igyekeznek minimalizálni a felesleget, ha ez összejön, akkor nem lesz mit felajánlani, vagy nagyon csekély mennyiségről lesz szó.