A húsvéti időszakban hagyományosan néhány szezonális termék kerül a fogyasztók érdeklődésének középpontjába. A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének tanácsadó irodáit a legtöbben azért keresték fel, hogy érdeklődjenek az egyes termékekkel kapcsolatban.
Érezhetően többen igyekeztek idén még a vásárlás előtt utána járni, mire kell figyelni az ünnepre jellemző élelmiszerek megvásárlásakor. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, milyen a jó sonka, honnan lehet felismerni a silány minőséget, illetve mit kell figyelni a csomagoláson. Gyakran kérdezik a fogyasztók, hogy az élelmiszereken feltüntetett - köznapi nyelveben szavatossági időnek is nevezett - határidőket hogyan kell értelmezni, illetve hogyan kell azokat feltüntetni. A dátumnak főszabály szerint a nap/hónap/év sorrendet kell követnie, egyes - rövidebb ideig eltartható - élelmiszereknél azonban elegendő a nap és a hónap jelölése is.
A húsvéti sonkával kapcsolatban ki kell emelni, hogy egyre kevesebben érdeklődnek a gyorspácolt, vákuumcsomagolt, adalékanyagokkal teletömött termékek iránt. Bár még mindig az ár az egyik legfontosabb szempont, a minőségi fogyasztás igénye is megmutatkozik az érdeklődők származási hellyel és felhasznált anyagokkal kapcsolatos kérdéseiben. Tájékoztatásunkban igyekeztünk kiemelni, hogy az ideális ízélmény a sértetlen csomagolású, fogyaszthatósági határidőn belüli, lehetőleg hagyományosan pácolt termékektől várható. Ezen kívül megéri nyers sonkát venni, és hagyományos recept szerint otthon megfőzni, még akkor is, ha ehhez annyi óra főzésre van szükség, ahány kilogramm a hús tömege. A származási hellyel kapcsolatban érdemes a címkén elhelyezett ovális - országkódot és arab számot tartalmazó - jelölést keresni, hiszen ez a gyártó húsüzemre utal.
Általános tapasztalatunk, hogy a fogyasztók megtanulták: 5% kakaóból és növényi zsírból nem lehet csokoládét készíteni. A csokinyulak és csokitojások között kapósabbak a jobb minőségű termékek, a kereslet átrendeződése pedig kedvező hatással volt a valódi csokoládéból készült figurák árára is.
Kevesebb figyelmet szentelnek a fogyasztók a tormára, amely hagyományosan a sonkával együtt kerül az ünnepi asztalra. Sokan nem tudják, hogy hazánk élen jár a minőségi torma termesztésében, és kemény harcot vívnak a hazai termelők a kínai importtal. Közel másfél éve élvez eredetvédettséget a hajdúsági torma (mellyel az európai unió is elismerte hajdúságban termelt csípős finomság védettségét), igazi hungarikumról van tehát szó, aki ilyet szeretne vásárolni, keresse az oltalomra utaló logót a csomagoláson.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








