Az Európai Bizottság legfrissebb pénzügyi jelentése szerint a mostani válság közvetlen anyagi vonzata az egyes országokban igen széles skálán mozog: a nemzeti össztermék 2,75-16,5 százalékát emészti fel.
A bankmentésekre, és egyéb válságenyhítő intézkedésekre költött összegek mértékét nagyban befolyásolja, hogy a kormányok mennyire hatékonyan költik el ezeket az összegeket. Mivel a költségvetést ezeken a kiadásokon felül még az idősödő lakosságra fordított összegek, és az egyre lassuló gazdasági növekedés is terheli, a közkiadások fenntarthatósága meglehetősen nagy aggodalomra ad okot.
A jelentés, amely tehát a válság költségvetésre gyakorolt közvetlen hatását vizsgálja, megállapította, hogy 1970 óta, a világban bekövetkezett közel félszáz válság átlagosan a GDP 13 százalékát emésztette fel. Kisebb költséggel járt a bankrendszer helyreállítása ott, ahol a válságkezelő intézkedéseket gyorsan, transzparensen, széles politikai támogatottság mellett hajtották végre.
A számok nagyságát jól érzékelteti, ha tudjuk, hogy hazánkban például az oktatásra fordított kiadások a GDP alig 5,5 százalékát adják.
-
A héten nyit a régió új nemzetközi filmipari eseménye (x)
Május 8-án indul a Eurocine Budapest a Hungexpo-n
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








