Az Európai Bizottság legfrissebb pénzügyi jelentése szerint a mostani válság közvetlen anyagi vonzata az egyes országokban igen széles skálán mozog: a nemzeti össztermék 2,75-16,5 százalékát emészti fel.
A bankmentésekre, és egyéb válságenyhítő intézkedésekre költött összegek mértékét nagyban befolyásolja, hogy a kormányok mennyire hatékonyan költik el ezeket az összegeket. Mivel a költségvetést ezeken a kiadásokon felül még az idősödő lakosságra fordított összegek, és az egyre lassuló gazdasági növekedés is terheli, a közkiadások fenntarthatósága meglehetősen nagy aggodalomra ad okot.
A jelentés, amely tehát a válság költségvetésre gyakorolt közvetlen hatását vizsgálja, megállapította, hogy 1970 óta, a világban bekövetkezett közel félszáz válság átlagosan a GDP 13 százalékát emésztette fel. Kisebb költséggel járt a bankrendszer helyreállítása ott, ahol a válságkezelő intézkedéseket gyorsan, transzparensen, széles politikai támogatottság mellett hajtották végre.
A számok nagyságát jól érzékelteti, ha tudjuk, hogy hazánkban például az oktatásra fordított kiadások a GDP alig 5,5 százalékát adják.
Keményen lecsaphat az európai hatóság a magyaroknál is népszerű webshopra: milliárdos büntetés jöhet
Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a Temu megsérti az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







