7 °C Budapest

Lejtőn az ország? Budapest fejlődik egyedül...

Pénzcentrum
2008. augusztus 7. 05:55

Minden középre húz Hazánk regionális különbségei az évek során nem hogy eltűnnének, de egyes mutatók esetében még növekedtek is. Emelkedett például az egy lakosra jutó GDP-ben mért régiós különbség, de a jövedelmek, vagy a foglalkoztatottság tekintetében is óriásiak a különbségek az egyes térségek között.

A fejlettség mutatójaként leggyakrabban az egy lakosra jutó GDP-t szokták alkalmazni, ami az egyes régiók gazdasági potenciálját fejezi ki.

A mutató alapján a régiók sorrendje az elmúlt években ugyan nem változott, azonban a közöttük lévő különbségek módosultak. A legfejlettebbnek számító Közép-Magyarország 2006-ban az országos átlaghoz képest további 2,8 százalékponttal növelve előnyét, ezzel szemben - Nyugat-Dunántúl kivételével - a többi régió pozíciója kedvezőtlenebbé vált. A kevésbé fejlett alföldi régiók és Észak-Magyarország, valamint Dél-Dunántúl leszakadása azonban folytatódni látszik, és teljesítményük tavaly az átlagos érték 63−68%-ára mérséklődött.

Ez tehát azt jelenti, hogy Közép-Magyarország, és az utolsó helyen álló Észak-Alföld fejlettsége között több mint két és félszeres különbség van, az egy főre jutó GDP-adatok alapján, ami jóval meghaladja a kilencvenes évek közepén mért alig kétszeres hányadost.

A gazdasági teljesítményt és annak regionális eltéréseit természetesen rengeteg tényező befolyásolja: összefüggésben áll a gazdaságban működő vállalkozások számával, és elterjedtségével, a külföldi tőke hazai piacon való megjelenésével, a beruházások és lakásépítések számával, de a kutatás-fejlesztés és a technológia fejlettsége is legalább ilyen fontos tényezők.

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, a 2006-os csökkenéshez képest tavaly átlagosan 4%-kal emelkedni tudott. Az 1 millió 300 ezer bejegyzett szervezet 93%-a vállalkozásként folytatta tevékenységét, de a nonprofit szervezetek köre is bővült, míg a költségvetési és társadalombiztosítási szervezeteké szűkült.

Az egyéni vállalkozások számának bővülése mögött elsősorban az áll, hogy az új áfa-törvény értelmében az őstermelőknek is regisztráltatniuk kell magukat, így dél-alföldi és észak-alföldi régiókban emelkedett a bejegyzett szervezetek száma, de a többi térségben is átlagosan mintegy 5 százalékos bővülés volt megfigyelhető.

A társas vállalkozások száma szintén valamennyi régióban emelkedett, legnagyobb ütemben, közel 4%-kal Közép-Magyarországon, legkevésbé (2%-kal) pedig Észak-Alföldön. A társas formák közül a korlátolt felelősségű társaságok bővültek a legintenzívebben (6-8%-kal). A másik leggyakoribb társas formát jelentő betéti társaságok köre ugyanakkor szűkült.
Hogyan teljesített a lakáspiac?

A 2007-ben épített lakások 46 százalékát vállalkozások építették, a legtöbbet Budapesten és a nagyobb városokban, a fővárosban ez az arány meghaladta a nyolcvan százalékot. A lakásellátottság továbbra is Közép-Magyarországon a legjobb, ezzel szemben Észak-Magyarországon tízezer lakosra mindössze 17,8 lakás jut.

A saját használatra, természetes személy által épített lakások általában több szobával, nagyobb alapterülettel épülnek, méghozzá országos átlagban 87 nm-esek. Legmagasabb, 99 nm átlagos alapterületűek a közép-dunántúli lakások voltak, ezzel szemben átlag alatti alapterület (80 nm) Közép-Magyarországot jellemezte, annak ellenére, hogy itt épült számszerűen a legtöbb lakás.

Több az inaktív mint a foglalkoztatott?

Hova ment a legtöbb külföldi tőke?

JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A külföldi működőtőke állománya 2007 elején 13 800 milliárd forintot tett ki, ami 17%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A külföldi befektetések legnagyobb része, 36%-a a feldolgozóiparban működött, de az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a kereskedelem, javítás, és a pénzügyi közvetítés ág is vonzotta a külföldi befektetéseket. Ugyanakkor az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparban mindössze 1%-kal nőtt az állomány, szemben a kereskedelem, javítás ággal, ami tavaly 60%-os külföldi tőkenövekedést ért el.

A fővárost és a megyéket tekintve, Budapest után számottevő összegű növekedés Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben, valamint Vasban és Csongrádban következett be.

A külföldi működő tőke ágazati irányultsága a fővárosban és vidéken eltérő. Budapesten legnagyobb (31%-os) súlyt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ág, vidéken pedig a feldolgozóipar (63%) képviseli.

Hogyan változott a munkanélküliség?

Sajnos tavaly azokban a régiókban, ahol egyébként is magas a munkanélküliek aránya, vagyis Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon 2006-hoz képest tovább emelkedett a munkanélküliségi ráta, míg a többi térségben némi javulás volt megfigyelhető. Azóta, vagyis 2008. második negyedévében a helyzet tovább romlott, két régió kivételével ugyanis tovább emelkedett a munkanélküliség.

Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl kivételével az eltartottak (vagyis a munkanélküliek és gazdaságilag inaktívak) száma mindenhol meghaladja a foglalkoztatottakét.
A régiók közötti bérkülönbség leginkább a Budapestet is magában foglaló középső régió és a többi térség között figyelhető meg, a legmagasabb, 36 százalékot is meghaladó eltérést az Dél-Alföldivel történő összehasonlítás adja, ahol a nettó átlagfizetés mindössze 96 702 forint.

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 6. szombat
Miklós
49. hét
December 6.
Mikulás
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?