A nyugdíjasok számának emelkedése csak egy dolog, ami a magyar nyugdíjrendszer fennállását veszélyezteti. Fontos megjegyezni viszont azt is, hogy a nyugdíjak összegének legalább az inflációval történő emelésére is szükség van, hogy ha nem akarjuk, hogy a nyugdíjasaink a korhatár elérése után pár évvel a szegénységbe süllyedjenek, ha még nem lennének ott. A finanszírozás kérdése az aktív munkavállalók járulékbefizetéseinek egyre kevésbé elegendő szintje miatt még nyitott kérdés. Nézzük meg, hogy az utóbbi években hogyan is változott a nyugdíj összege, és reálértéke, mennyivel kap többet, vagy éppen kevesebbet egy nyugdíjas ma Magyarországon...
A KSH adatai szerint a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások összege ugyanúgy, mint a GDP-hez viszonyított aránya folyamatos növekedést mutat az évek során. Miközben az ilyen jellegű kiadásokra 1990-ben a GDP-nek még csak a 9,7 százalékát, 2007-ben már viszont a 10,9 százalékát fordították, ami meghaladta a 2 769 milliárd forintot és a kiadások az egy évvel korábbihoz képest 10,3 százalékkal emelkedtek.
Bár az év elején volt nyugdíjemelés, az ellátások átlaga januárban 74 096 forint volt, viszont a nemekre lebontva már más összeget kapunk. A nők esetén 69 352 forintra, a férfiak esetén viszont 81 248 forintra jött ki az átlag.
A 2007-es szinthez a nyugdíjak 11 százalékkal, a járadékok és a különböző pótlékok viszont mindössze 9,3 százalékkal emelkedtek. A legtöbbet 130 ezer forint feletti összeget a bányász és korengedményes nyugdíjasok kaptak, a legkevesebbet pedig a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjjal rendelkezők.
Azt tekintve, hogy korhatár alatt illetve a korbetöltött nyugdíjasokról van szó, sokkal magasabb összeget kapnak azok, akik még nem töltötték be a korhatárt az öregségi nyugdíjak esetén, viszont a rokkantsági nyugdíjaknál ez pont fordított. A korhatár alatti, baleset miatt rokkanttá váltak nyugdíja a KSH adatai szerint kategóriájuk átlagát majdnem 40 százalékkal, és a főátlagot is közel 20 százalékkal meghaladta a 2008. januári nyugdíjemelés után
Mi a helyzet a régiókban?
A nyugdíjak és nyugdíjszerű teljes ellátások havi átlaga Budapesten volt a legmagasabb, 92,4 ezer forint. Ezzel szemben a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol mindössze 60,1 ezer forintot kaptak a nyugdíjasok. Területi összehasonlításban, szinte valamennyi nyugellátási formában a két alföldi régióban legalacsonyabb az ellátmány összege, kiugróan magas viszont Közép-Magyarországon és átlag fölötti a Közép-Dunántúl megyéiben is.
Az átlagtól való eltérés is jól mutatja, hogy a régiók között mennyire eltérő a keresetszínvonal, ami kevesebb járulékbefizetést is eredményez, így összességében alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak a hátrányosabb helyzetű területeken élők. Az alacsonyabb befizetett összegek mellett az is hatással van a későbbi nyugdíj összegére, hogy általában az itt élők kevesebb szolgálati idővel is rendelkeznek, sokkal rosszabb a munkanélküliségi helyzet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Saját jogon?
A nyugdíjasok zömét, több mint négyötöd részét, a saját jogon szerzett nyugdíjak teszik ki. Ezeknek az átlaga 2008. év elején mintegy 82 ezer forint volt, amiből a férfiaké 89, a nőké 77 ezer forintot tett ki. A saját jogon szerzett nyugdíjat kapó idősek aránya viszont nem mindenhol ilyen magas, Az egyesült Államokban például sokan csak a házastársuk után fognak időskori járandóságot kapni.
Globálisan romlik a nyugdíjba vetett bizalom! Élen az USA...
Az egy ellátottra jutó nominálösszeg 2007-ben 76 ezer forint volt, ami a nettó nominál átlagkeresetek 66,9 százalékát tette ki. Az elmúlt közel két évtizedben a nyugdíjak és egyéb ellátások összege általában a nettó átlagkeresetek 57-62 százalékát érte el, ennél csak 1990-ben volt magasabb (66,1 százalék).
A nyugdíjak reálértéke viszont a fentiekkel ellentétben jóval változatosabb képet mutat. A legnagyobb reálérték-vesztést a nyolcvanas évek vége és kilencvenes évek közepe között szenvedték el a nyugdíjak. A reálérték 1990 és 1995 között 22,5 százalékkal csökkent, és csak 2003-ban érte el az 1990. évi szintet. Az ellátások reálértékének emelkedése csak az 1990-es évek végétől figyelhető meg, ekkortól az ellátási összeg növekedése nagyobb, mint a fogyasztói árindex.
Az öregségi nyugdíjminimum reálértéke azonban az 1990. évinek mindössze a 65,8 százaléka. Ez azért is lényeges, mert az öregségi nyugdíjminimum, aminek összege 2008. januárjában 28 500 forint volt, több szociális és egyéb ellátás, valamint juttatás viszonyítási alapja.
Bár a '90-es évekhez viszonyítva rengeteget fejlődött a magyar gazdaság, azok, akik valamilyen oknál fogva csak kis összegű nyugdíjat kapnak, jobban jártak volna az 1995. előtti reálértékkel...
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
A legeltetés szó hallatán mindenkinek többnyire az alföldi legeltetés, a puszta, a Hortobágy jut eszébe, nem pedig a Balaton, vagy az erdős-fás-dombos vidékek.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
A régi konvektor új élete - a gázkonvektor korszerűsítése fillérekből (x)
Magyarországon százezres nagyságrendben üzemel gázkonvektor az otthonokban. Ezek többsége több mint 30 éves, mechanikus szerkezet, amely korlátozottan szabályozható, így gyakran alul- vagy túlfűt. A jó hír, hogy van egy kifejezetten olcsó megoldás a régi konvektor korszerűsítésére, amellyel a szerkezet szabályozhatóbb, így energia- és költséghatékonyabb lesz.