Megtévesztett az OTP

Az OTP Bank Nyrt. Lakossági Elektronikus Számlacsomagjának ügyfelei számára a bank üzletszabályzata szerint 2006 december 31-ig valamennyi utalás ingyenes volt. Jóllehet, január elsejétől a bankon kívüli rendszeres átutalás díja 100 forintra nőtt, az OTP szórólapjain és internetes oldalán a fogyasztók ezt követően is olyan tájékoztatást kaptak, hogy a számláról elektronikus úton korlátlan számú, díjmentes forint átutalási megbízás kezdeményezhető, s az állandó, illetve a szolgáltatói beszedési megbízásokért sem kell fizetni.

A GVH a bírság összegének megállapításakor a jogsértőnek minősülő szórólap megjelentetése kapcsán felmerült költségből indult ki. Tekintettel arra, hogy a saját internetes honlapon közzétett tájékoztatásokkal összefüggésben ilyen közvetlen költség nem merült fel, ez a körülmény nem növelte a bírság alapösszegét. A GVH azonban figyelembe vette a 2005 októberétől alkalmazott szórólap még 2007-ben is a fogyasztók rendelkezésére álló példányainak a számát. Így aztán a jogsértés miatt az OTP Banknak egymillió forint bírságot kell fizetnie.

A GVH álláspontja szerint jogsértő tájékoztatás akkor is megvalósul, ha utóbb mód van a teljes körű valós információk megismerésére. Önmagában az a körülmény, hogy a megtévesztő reklám hatására esetleg felkeresi a fogyasztó az eljárás alá vontat további információk beszerzése végett, illetve a már a bankfiókban lévő és ott a szórólappal találkozó fogyasztó ezen szolgáltatás iránt is érdeklődik, már kifogásolható, hiszen ennek során az eljárás alá vont "meggyőzheti" a fogyasztót, "ráveheti" a szolgáltatás igénybevételére vagy más terméket kínálhat fel neki. Az üzleti-piaci folyamatok igen lényeges mozzanata a kölcsönös kapcsolatfelvétel. Ha pedig a kapcsolatfelvétel alapja, elindítója egy jogsértő, megtévesztő tájékoztatás, akkor egyértelmű, hogy a további informálódás nem küszöböli ki a jogsértést. A versenyhatóság véleménye szerint jelen esetben nem egy kiegészítő, magyarázó információ szükséges a közlés helyes értelmezéséhez, hanem maga a tájékoztatás kategorikusan megfogalmazott egy állítást, egy olyan állítást, amely nem felelt meg a valóságnak. A fogyasztótól pedig nem várható el, hogy az ilyen állításokat ellenőrizze, az eljárás alá vont más tájékoztatásaival összevesse.