Ha a jelenlegi formájába szavazza meg az Európai Parlament a Rome I. névre keresztelt az egységes üzleti környezet megteremtéséről szóló irányelvtervezetet, ellehetetlenül a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem, illetve postai rendelés, s így Magyarország is lekerülhet a külföldi cégek célországainak listájáról - írja a Magyar Hírlap.
Az uniós irányelvtervezet szerint ugyanis, felülírva az 1980-as Római Szerződésben foglaltakat, a cégek ezentúl nem dönthetnének arról, hogy a saját vagy a fogadó állam jogszabályai szerint járjanak el, fogyasztóvédelmi kérdésekben mindenképpen a fogadó ország fogyasztóvédelmi jogszabályai szerint kellene eljárniuk.
Ez azonban egy brit vállalkozás számára azt jelenti, hogy áruja külföldön való értékesítéséhez meg kell teremtenie annak a feltételei, hogy mind a 27 tagállam jogrendszeréhez képes legyen alkalmazkodni. Ez olyan terheket ró a vállalkozásokra, amelyeket várhatóan azok nem fognak felvállalni, s így könnyen előfordulhat, hogy az egyelőre hazánkban nem kapható áruk beszerzéséhez külföldre kell majd utaznunk.
A tervezet azonban mind Nagy-Britanniában, mind Franciaországban felháborodást váltott ki a közélet szereplőiből, olyannyira, hogy a francia bírák egy része nyílt levélben követelte Jacques Chirac elnöktől, hogy akadályozza meg az "európai jog betüremkedését a francia jogrendszerbe".
Erre költik a pénzüket a 30 és 60 év közötti magyarok: megállíthatatlan új őrület hódít az országban
A koronavírus-járvány alatt berobbant otthoni edzés népszerűsége sem hagyott alább, így jelenleg a fitnesz a második legerősebb e-kereskedelmi szegmens.







