-1 °C Budapest

Kinek kell bizonyítania?

Pénzcentrum
2006. december 4. 11:00

Az adóhatóságot terheli a bizonyítás és a tényállás felderítése az ellenőrzési eljárások során, azonban nincs teljes egyetértés arra vonatkozóan, hogy a hatóságnak milyen részletességig kell elmennie - írja a Világgazdaság.

Az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adó-ellenőrzési eljárás hasonló a büntető- vagy szabálysértési eljáráshoz abban a tekintetben, hogy a tényállás felderítése és bizonyítása az adóhatóságot terheli. A bizonyítás a bizonyítandó tény alátámasztását szolgáló egyéb tények, adatok, körülmények olyan logikai rendbe illesztése, melyek alapján más következtetésre, mint a bizonyítandó tény, nem lehet jutni.

Fontos feltétel, hogy az adóhatóság a tényállás tisztázása során köteles az adózó javára szolgáló tényeket is feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény az adózó terhére nem értékelhető, ez alól kivételt a becslési eljárás képez.

Néhány esetben megfordul a bizonyítás terhe, így például mikor az adózót kedvezmény, vagy mentesség illeti meg. Ha erre hivatkozik, akkor ezen jog fennállását ő köteles bizonyítani. Akkor is az adózót terheli az ellenbizonyítás, ha az adóhatóság becslést alkalmazott. Becslésre akkor kerül sor, ha az adó alapja nem, vagy például a szükséges bizonylatok hiányában, illetve az adózó valótlan hiányos vagy elmulasztott nyilatkozata miatt nem állapítható meg. Becslésre van szükség akkor is, ha az adóhatóság úgy látja, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel kiadásai nem állnak összhangban a bevallott jövedelemmel.

A gyakorlatban azonban vitatott, hogy egyes esetekben milyen részletességig terjed az adóhatóság bizonyítási kötelezettsége. Áfa-ellenőrzéseknél például gyakran hivatkoznak arra, hogy a levonásba helyezett áfaösszeget tanúsító számla fiktív, ennek két alesetét lehet megkülönböztetni.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Ez egyik esetben abszolút fiktív, mert a számla szerinti ügylet egyáltalán nem jött létre. Másik értelemben relatív értelemben fiktív, mivel az ügylet megvalósult, de nem a számlán szereplő felek között. Az első esetben a bizonyítási teher alapján az adóhatóságnak azt kell bizonyítania, hogy azok az objektív körülmények, melyekből az ügylet tényleges létrejöttére következtetni lehet.

A második eset már problémásabb, egy konkrét eljárás során az adóhatóság határozata azt a megállapítást tartalmazta, hogy az ügylet nem a számla szerinti felek között, hanem a vevő és egy másik eladó között valósult meg. Az eladót azonban nem nevezte meg, az adózó álláspontja szerint a tényállás teljes felderítését és bizonyítását teszi az adóhatóság kötelezettségévé. Szerinte tehát köteles lenne az adóhatóság megnevezni a tényleges eladót. A gyakorlat ezt az álláspontot egyelőre nem igazolja, a bíróság ugyanis az adóhatóság álláspontjával értett egyet, mely szerint a hatóságnak elegendő azt bizonyítani, hogy az ügylet létrejött, de nem a számla szerinti felek között.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 29. hétfő
Tamás, Tamara
1. hét
December 29.
A magyar kártya napja
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. december 29. 18:28