Leginkább a baloldali érzelműek körében jóval nagyobb az átlagosnál az idegenellenesek aránya - derül ki a Tárki felméréséből.
A Tárki a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen vizsgálja az idegenellenesség mértékét. A kutatás készítői azokat tekintik nyíltan idegenelleneseknek, akik egyáltalán nem engednének be menedékkérőket az országba - függetlenül attól, hogy honnan érkeznek, és milyen okok miatt hagyták el hazájukat.
Az idegenellenesek aránya jelenleg 27 százalék. E tekintetben nincs komoly változás az előző évekhez képest, az viszont meghökkentő adat, hogy a szélsőbaloldaliak között feltűnően nagy, 42 százalékos az idegenellenesek aránya.
A megkérdezettek egy 1-től 10-ig terjedő skálán jelezhették, mennyiben tartják magukat jobb- vagy baloldalinak. A leginkább elkötelezettek az 1-es kategóriát jelölték meg. Sik Endre, a reprezentatív kutatást vezető szociológus elmondta, hogy - miközben a szélsőjobbosok aránya az átlagos öt százalék körül maradt - a korábbinál jóval többen sorolták magukat a szélsőbaloldalinak számító csoportba: a válaszolók csaknem tizede tartozik ide.
Az eredmény, miszerint a szélsőbalosok körében kiemelkedően sokan táplálnak idegenellenes érzelmeket, a szociológust is váratlanul érte. Az eddigi felmérések tapasztalatai alapján a falvakban élő alacsony iskolai végzettségűek, valamint a nyugdíjas korúak a legkevésbé toleránsak. A Tárki mostani vizsgálata ezt csak részben támasztotta alá: a kutatás szerint a szélsőbalos idegenfóbia leginkább a vidéki városokban élő idős nőkre jellemző. Általánosítani azonban nem szabad - hangsúlyozta Sik Endre. Hisz a városi idős nőknek van egy másik számottevő rétege is, amelyik viszont kifejezetten idegenbarát magatartást tanúsít.
A Tárki vizsgálata június elején készült, s az idő tájt már az egész ország számára nyilvánvaló volt, hogy a kormány megszorító intézkedésekre készül. A szélsőbaloldaliság és az idegenellenesség együttes erősödése - vélekedett a szociológus - olyan reakcióként értékelhető, amelyet talán a gazdasági körülmények romlásától való félelem váltott ki. A kutatás keretei ugyanakkor nem adnak lehetőséget annak megválaszolására, hogy ez a jelenség miért épp a vidéki városokban lakó idős nőknél mutatkozott meg ennyire látványosan.
A Tárki az etnikumok közé besorolt egy nem létezőt is, a pirézt, annak kiderítésére, hogy velük szemben is megjelenik-e az idegenellenesség. Esetükben ugyan nagyobb volt a bizonytalanok száma, de a mérlegelők többsége inkább őket sem engedné be az országba.
Nagyon fájni fog, ha egyszer ki kell józanodni az árrésstopból: érik a katasztrófa a hazai boltokban
Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője szerint az árrésstop miatt elmaradtak az indokolt áremelések, miközben a költségek érdemben nőttek.
-
Karácsonyi bevásárlás: miért éri meg a Lidl mellett dönteni az ünnepek előtt?
Az ünnepi készülődés mindenkitől sok energiát és alapos tervezést igényel, ezért a Lidl célja, hogy az idei karácsonyi bevásárlást a vásárlók egyszerűen és egy helyen intézhessék.
-
Közeledik a síszezon, féláron is elérhető a Gránit Bank Platinum kártya: 50 milliós, síelésre is érvényes utasbiztosítás jár hozzá
Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelő szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban.
-
Ez a cég ott lát lehetőséget, ahonnan más menekül: bevásárolták magukat egy borsodi zsákfalu baromfifeldolgozójába
A Pi-Pi Kft. a Demján Sándor Tőkeprogram segítségével korszerűsíti az üzemet.
-
Elektromos 4x4 városban, országúton, terepen: hol jön ki az előnye?
Mit is nyújt a négykerék-hajtás a mindennapokban az autósok számára?
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








