Vásároltál már a Lidlben? - De csak egyszer...

2004 novemberében nyitotta meg első áruházát Magyarországon a Lidl, s még abban a hónapban elérte a hazai háztartások 8,2 százalékát, az első félévben pedig a háztartások 29 százalékát. Ez nem mást jelent, mint hogy közel minden harmadik család vásárolt már Lidl üzletben – állapítja meg a GfK Hungária TargetOn: Lidl 2006 című tanulmánya.

Ami az egyes üzlettípusok piaci részesedését illeti, a hipermarketek bonyolítják továbbra is a teljes FMCG forgalom negyedét. Ugyanakkor a diszkontok 2001 óta stabilan őrzött 15 százalékos részesedését a Lidl megjelenése a piacon 1,5-2 százalékponttal megnövelte. A Lidl a piacra lépését követő első hónapban nagyobb piacrészt szerzett, mint egynémely versenytársa, és azóta tartja ezt a szintet.

Azok a vásárlók, akik a legújabb diszkontlánc működésének első hat hónapja alatt vásároltak a Lidlben, kevesebbett költöttek más diszkontláncok üzleteiben, illetve független vagy kisebb boltokban. Ugyanakkor alacsony a Lidl-vásárlók lojalitása, hiszen a lánc vásárlói beszerzéseik 92 százalékát más üzletekben intézik. Ez egyébként más diszkontláncokra és az egész országra jellemző jelenség: a vásárlók nem lojálisak egy üzlethez vagy üzletlánchoz, beszerzéseikhez majdnem minden bolttípust és lehetőeséget igénybe vesznek.

Az üzletláncot kipróbálók körében átlag feletti a budapestiek aránya, de közülük kevesen vásárolnak akár második alkalommal is újra a Lidlben. A visszatérők között a kisvárosok, valamint a nagyvárosok lakói felülreprezentáltak, mivel elsősorban az ilyen típusú településeken találhatók a Lidl boltjai. Az egy háztartás által egy évben átlagosan a Lidlben elköltött összeg 25 000 forint volt a működésének első hat hónapja során.

A diszkontláncba visszatérő vásárlók körében felülreprezentáltak a dél-magyarországiak, a kis- és nagyvárosiak, a 3-4 fős, gyermekes háztartások, azok a családok ahol a háziasszony még nem töltötte be 40. életévét, valamint a közepes vagy viszonylag magas jövedelemmel rendelkezők. A tanulmány szerint a háztartások egy alkalommal átlagosan 2 600 forintot adtak ki FMCG termékekre a Lidl kasszáinál a tavalyi évben.

A diszkontláncok általában – így a Lidl is – az élelmiszerek és az italok értékesítésében érte el a legnagyobb piaci részesedést. Ennek oka, hogy e kategóriák átlagára a Lidl-ben 20-40 százalékkal alacsonyabb a teljes piacon tapasztalt átlagárnál. A legnagyobb piacrészt a mélyhűtött pizzák, a pörkölt kávékeverék, az ice tea, a sajtkrém, a salátaöntet és a reggeliző pelyhek piacán tudhatja magáénak.

A diszkontlánc által értékesített termékek túlnyomó többsége (82 százaléka) kereskedelmi márkás. A Lidl kereskedelmi márkáinak piacrésze pedig a kereskedelmi márkák adta teljes piacon 11,5 százalék, ami az egyik legerősebb pozíciót biztosítja számára a piacon. Az italok között kiemelkedően magas, 90 százalékos volt a kereskedelmi márkák bolton belüli részesedése.

A Lidl hosszabb távon hazánkban mintegy 100 áruház megnyitását tervezi. Az új boltok megnyitásával gyorsan növelni kívánja penetrációját, a forgalom növelése szempontjából azonban az is kulcsfontosságú lehet, hogy a vásárlók nagyobb arányban és minél gyakrabban térjenek oda vissza. A Lidl sikere hazánkban abban rejlik, hogy alacsony árat tud kínálni, amit a logisztikával, a kommunikáció, a berendezés és a személyzet költségének alacsonyan tartásával biztosít. Mivel a Lidl mellett várhatóan a közeljövőben további diszkontláncok is megjelennek a magyar piacon, az még inkább átrendezi a hazai kiskereskedelmi struktúrát.