Szigorú korlátozás érte el Magyarországot is: sokak kedvenc élelmiszereit is érinti, erre kell figyelni

Első körben érdemes tisztázni, hogy a mikroműanyagok nem új keletű jelenségek, az ipar már igen régóta használja. A mikroműanyagok olyan szilárd műanyag részecskék, amelyek polimerek és funkcionális adalékanyagok keverékéből állnak. Méretüket tekintve 5 mm-nél kisebbek, és egyéb maradék szennyeződéseket tartalmazhatnak. Természetes módon a környezetben lévő műanyagok lebomlásával keletkezhetnek, de mivel könnyűek, olcsók és koptató hatásúak, szándékosan is hozzáadják őket számos termékhez, többek között műtrágyákhoz, kozmetikumokhoz, háztartási és ipari tisztítószerekhez és festékekhez.

Az európai szabályozás

Az EU először 2018 januárjában jelezte szándékát a mikroműanyagok korlátozására, és 2020 szeptemberéig tartó konzultációt indított. Ezt követően 2021 februárjában kombinált végleges véleményt nyújtottak be az Európai Bizottságnak, majd 2022 augusztusában rendelettervezetet adtak ki. Végül az EU 2023. szeptember 27-én kiadta a 2023/2055/EU bizottsági rendeletet, amely a szintetikus polimer mikrorészecskéket önmagukban és keverékekben lévő anyagokként szabályozza az úgynevezett REACH rendelet alapján. Ez a szintetikus polimer mikrorészecskéket olyan polimerekként határozza meg, amelyek szilárd halmazállapotúak, és az alábbi két feltételnek megfelelnek:

• részecskékben vannak és a részecskék legalább 1%-át teszik ki;
• vagy folyamatos felületi bevonatot képeznek a részecskéken.

Továbba a fenti pontban szereplő részecskék legalább 1%-a megfelel az alábbi követelmények valamelyikének:

• ≤ 5 mm az összes részecskeméret tekintetében
• ≤ 15 mm a részecskék hossza tekintetében, a hosszúság/átmérő aránya több mint három.

A korlátozás értelmében a mikroműanyagokat nem szabad forgalomba hozni, ha önmagukban vagy keverékekben 0,01 tömegszázalékos vagy annál nagyobb koncentrációban vannak jelen a termékben.
A rendeletekben foglalt követelmények fokozatosan lépnek hatályba, 2023. október 17-től kezdődően. Egyes termékek azonban problémásak, hogy hogyan lehet eljárni, ilyen például a magas kockázatú terméktípusnak számító csillámpor. 

A REACH rendelet

A REACH rendelet összefoglalja a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásokat. Minden vegyi anyagra vonatkozik - nemcsak az ipari folyamatokban használt vegyi anyagokra, hanem azokra is, amelyek

a mindennapi életünk során használt termékekben, például tisztítószerekben és festékekben, vagy olyan cikkekben, mint a ruhák, bútorok és elektromos készülékek.

Mivel a REACH nem csak a vegyi anyagokra és keverékekre vonatkozik, hanem az árucikkekre is, tartalmaz bizonyos rendelkezéseket.  Az anyagkorlátozás, az engedélyezés és a bejelentés fontos tényezők a közös európai piacon forgalomba hozandó árucikkek esetében.

A REACH az iparra hárítja a felelősséget a vegyi anyagok vagy fogyasztási cikkek által a közegészségre és a környezetre jelentett kockázatok kezeléséért. A legtöbb követelménye közvetlenül a gyártókra és az importőrökre vonatkozik, akiknek regisztrálniuk kell az anyagokat (akár tisztán, akár keverékként besorolt anyagokat), a vegyi anyagaik tulajdonságaira vonatkozó adatok megadásával. Kötelesek továbbá kémiai biztonsági értékelést készíteni és kockázatkezelési intézkedéseket végrehajtani.

Ezeken felül a rendelet megköveteli a továbbfelhasználóktól, hogy ügyfeleik (például más ipari vállalkozások és fogyasztók) rendelkezzenek a termékeik biztonságos használatához szükséges információkkal.

A forgalmazók kötelesek biztosítani, hogy az általuk értékesített keverékek és árucikkek minden vonatkozó anyagbiztonsági információt tartalmazzanak, és hogy az általuk értékesített termékekben ne legyenek korlátozások alá eső anyagok.

A mikroműanyagokkal kapcsolatos probléma

Bár a mikroműanyagok használata az iparban népszerű, a tudósok, a kormányok és a fogyasztók ma már felismerték, hogy komoly veszélyt jelentenek a környezetre. Becslések szerint óceánjainkban mintegy 5,25 billió darab műanyag található, és évente további 33 milliárd font (kb. 14 970 000 000 kg) műanyag kerül a tengerbe. Csak Európában az EU becslései szerint évente 145 000 tonna mikroműanyag kerül felhasználásra. 

A mikroműanyagok azért adnak okot aggodalomra, mert a környezetbe kerülve elzárják a táplálékláncot, és pusztulást okoznak a természeti környezetben. Többek között összefüggésbe hozhatóak a korallzátonyok pusztulásával is. A vízi élőlények is összetévesztik őket a táplálékkal, ami kárt okoz az élőlényeknek, de ezáltal a műanyag is bekerülhet a táplálékláncba. Bekerül a halak szervezetébe, azt az emebrek kihalásszák és elfogyasztják. A műanyagban lévő toxinok aztán a táplálékláncban felfelé haladva koncentrálódnak.

Az emberekben a mikroműanyagok számos egészségügyi problémát okozhatnak, többek között idegméreghatást, bőrirritációt és szervi gyulladást.

A Pénzcentrum kötelező visszaváltási rendszer kutatása

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közösen végez kutatást, hogy felmérje és megvizsgálja, hogy milyen társadalmi hozzáállás jellemzi ezt az átállást. A kérdőív kérdései úgy lettek összeállítva, hogy a legtöbb aspektusból keletkezzen adat arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lehet a lakosság mindennapjaira a visszaváltó rendszer, és hogy képet kapjunk arról, hogy milyen az alapvető társadalmi hozzáállás a kérdésben. A kérdőív teljesen anonim és önkéntes, mentes mindenféle gazdasági vagy politikai szándéktól. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat!