29 °C Budapest
Így dőlt be a CBA keleti bástyája: a Palóc Nagyker vesszőfutása

Így dőlt be a CBA keleti bástyája: a Palóc Nagyker vesszőfutása

2016. szeptember 22. 12:32

A Palóc Kft. már 2011-ben is veszteséges volt, 1 milliárdos mínuszt produkált a cég. A nagykereskedelme 2012-ben felbukott, ezt követően leépült, pedig ez régiós feladata volt a CBA láncban, emiatt az oszágos hálózat 2012 után kifarolt a Palóc Nagyker mögül, aki előtte a Coop-hoz próbált csapódni. A veszteségtörvény alapján még életben maradhatott volna, de a nyomássorozatot nem bírta: korábban és a tervezettnél több boltot kellett volna bezárnia a túlélésért - írja a Blokkk.com.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft. 2011-től csúszott lefelé a gödör mélyére. A cég az elmúlt öt esztendő során újabb és újabb akadályokkal szembesült, végül pedig már nem tudott feltápászkodni és kimászni a gödörből.

A kereskedelemről szóló törvény alapján azonban még nem kellett volna lehúznia a redőnyt a Palóc Nagykernek, hiszen a számlálás első éve a 2015-ös esztendő (ezért nem számít bele, hogy előtte is veszteséges volt a mérlege egy kiskereskedelmi vállalkozásnak), így elvileg lett volna esély 2016-ban javítani (és akkor már nem lenne veszteséges két egymást követő esztendőben). A Palóc Nagyker azonban az elmúlt napokban csődöt jelentett. Az idevezető út sokkal hosszabb volt az eddig megjelent híradásokban taglalt hároméves időszaknál, a 2015. évi mérlegbeszámolójában felsorolt kormányzati döntések súlya pedig sokkal kisebb az eddig feldobott értékeléseknél. A nyilvános adatokból végül a következő cégtörténet rajzolódik ki.

A biztató kezdet

A cég 1991-ben alakult, hat magánszemély jelenleg is a tulajdonosa, így negyedszázadot élt meg a magyar kereskedelemben, abból két évtizedet nagyobb baj nélkül. A 2001-től nyilvános beszámolók (az Elektronikus Beszámoló Portál) adatai szerint 2001-ben 6 milliárd forint nettó (áfa nélkül számított) árbevételt könyvelhetett el a Palóc Nagyker, ami folyamatosan bővült 2011-ig, megközelítve a 27 milliárd forintos nettó forgalmat. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt évente átlagosan évi 2 milliárd forint körüli átlagos növekedést lehet kiszámolni, mely átlag mögött persze kisebb-nagyobb hullámok voltak, az árbevételi csúcsot pedig 2011-ben érte el.

Értékesítési hálózata is szépen bővült. 2001-ben három nagykereskedelmi raktára volt és 20 boltban fogadta a vásárlókat. Nagykereskedelmi raktárainak számát időközben megkétszerezte, 2012-ben már hat darabot tartott fenn, bolthálózata pedig 90 egységre hízott 2013-ra. A raktárszám később nem változott, de beszámolói szerint bolthálózata 2015-re 80-ra fogyatkozott.

A legtöbb alkalmazottat a cég 2013-ban foglalkoztatta, az átlagos állományi létszám ebben az évben 1.447 fő volt, ami 2015-re 1.160 főre csökkent. A cég bevétele, alkalmazottainak létszáma és a boltszáma is esett az utóbbi években.

2011-ben kezdődött a nagyker vesszőfutása

A Palóc Nagyker sanyarú sorsának kiindulópontja az, hogy jegyzett tőkéje mindössze 16 millió forint volt, ami fennállása alatt nem változott. Mindez azt jelenti, hogy erős pénzügyi, banki finanszírozásra volt szüksége a vállalkozásnak fennállása alatt mindvégig, hiszen folyamatosan bővült, fejlesztett, ami viszont jelentős kockázatot és nem kevés költséget is jelentett. Ezzel a kockázattal egyébként a hazai vállalkozások nagy tömegének kell szembesülnie.

2011-ben 1 milliárd forint adózás utáni veszteséget mutatott a Palóc Nagyker beszámolója, korábban nem volt vesztesége. E mögött valójában egy másfél milliárdos veszteségtétel áll, a cég beszámolója szerint a mérleg szerinti eredmény a devizás tételek kötelező átértékelése miatt számottevően csökkent, ami önmagában 1,6 milliárd forint árfolyamveszteséget okozott. Ebben az évben a cég költségei az előző évhez képest 3,7 milliárd forinttal emelkedtek, ami mögött jókora hitelfelvétel rejtőzött.

A nehéz pénzügyi helyzetet mutatja, hogy - a számvitel nyelvén - a cég kötelezettségei (hitel és más tartozásai) 11 milliárd forintra ugrottak 2011-ben, a megelőző év 6,7 milliárdjáról. Ez bő 4 milliárdos tehernövekedés. A cég pénzügyi kötelezettségei a későbbi években egyébként folyamatosan mérséklődtek, de 2015-ben is megközelítették a 7 milliárd forintos értéket.

Kihúzták a szőnyeget a nagyker alól

A Palóc Nagykereskedelmi Kft-nek kiskereskedelmi forgalma mellett a nagykereskedelmi értékesítése is szépen futott felfelé 2001-2011. között, hiszen 1,5 milliárd forintról több mint a háromszorosára, 5,2 milliárd forintra nőtt. 2012-ben azonban ez az üzletága, amikor a cég más boltokat is kiszolgált, összeroskadt, értéke 1,5 milliárdra csökkent. Ebben feltehetően nem kevés szerepet játszott az a táncikálás, amikor 2012. októberében otthagyta a CBA-t és átment a Coop üzletlánchoz (a CBA ekkor változtatott a rendszere tagjainak belső elszámolásán és ez nem mindenkinek tetszett, még ketten átruccantak a Coop-hoz.) A Coop frigy azonban rövid életűnek bizonyult, hiszen 2013-tól ismét a CBA csapatához szegődött a Palóc Nagyker.

Igen ám, de ezt követően egyre soványabb lett a Palóc Nagyker nagykereskedelmi tevékenysége, hiszen 2013-ban már csak 1 milliárdot kasszírozhatott innen, végül pedig 2015-ben 0,6 milliárdra rogyott ez a bevétele, ami így gyakorlatilag leépült. Ez azért tetemes veszteség volt a cég életében, hiszen korábban mindig azt hirdette, hogy a CBA V. régiójának központja hat megyében (Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest , Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar), ami harmada a teljes megyeszámnak, tehát nem csak északon, hanem keleten és középen is ügyködhetett korábban a cég. A hat nagykereskedelmi raktár pedig továbbra is ott lógott a nyakában, amit persze bérbe is lehet adni, de az már nem nagykereskedelem.

A nagy bukás

A Palóc Nagyker beszámolóinak üzemi eredményei, melyek a puszta kereskedés eredményeit mutatják, csak 2014-ben és 2015-ben mutattak veszteséget (2011-ben az üzemi eredmény még nem volt veszteséges). A 2014. évi üzemi eredmény 0,2 milliárdos mínusza még kezelhető nagyságrend egy hasonló cég életében, a 2015. évi 1,9 milliárd üzemi veszteség azonban már súlyos eset. Ebben az évben a mérlegeredménye is e körül az érték körül mozgott (2014-ben 0,8 milliárdnyi, előtte pedig 0,2 milliárdos eredményekkel zárt a cég egyébként).

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A nagy bukáshoz a 2015. évi árbevétel hirtelen esése vezetett, ami összességében 20,8 milliárd forintról 18,5 milliárdra csökkent. Nagy érvágást jelentett, hogy a bolti bevételek közel két milliárddal csökkentek, 10 boltot be is zárt a cég, a létszámot pedig 1160 főre építette le 2015-ben. Figyelmeztető jel lehetett azonban, hogy a nagykereskedelem már említett leépülése mellett a bolti kiskereskedelem bevétele már 2013-ban és 2014-ben is csökkent.

A Palóc nagyker költségeiben egyébként feltűnő megugrás nem látszik, összes költsége másfél milliárddal lett kevesebb 2015-ben, kötelezettségei pedig valamelyest mérséklődtek.

Miért nem talált befektetőt a Palóc Nagyker?

Végül a tetemes veszteség ellenére a 2015-ös esztendőt kezelni tudta a cég. Kérdés ugyanakkor, hogy mi is történt 2016-ban, elsősorban a nyári hónapokban, amikor szinte egyik pillanatról a másikra elbukott a Palóc Nagyker.

A feltűnő áruhiány oka nyilván az, hogy nincs pénze árubeszerzésre (és más kiadásokra, így bérre sem) egy cégnek, így vagy tovább esett a bevétel év közben, vagy pedig valamelyik céget finanszírozó (hitelt adó) pénzintézet nem látta hasznát a további hitelnyújtásnak (a bank nagyon is figyeli, hogy van-e esély pénze visszafizetésére). A két ok együtt is tud járni. A hitelezők ráadásul támaszthattak olyan feltételt is, amit a cégvezetés nem fogadott el, persze ilyenkor nincs több pénz. Kérdés, hogy más remény volt-e ilyen esetben, hiszen különben csak "a", vagy "b" menü van az üzleti életben is: elfogadod, vagy nincs pénz. Nincs hír arról sem, vajon a CBA mit ajánlott a Palóc Nagykernek a megsegítésért cserébe.

Nem egészen

Szembetűnő valóban, hogy a Palóc Nagyker 2015. évi beszámolójában csokorba gyűjtött egy sor kormányzati intézkedést, melyek szerinte szerepet játszottak bukásában. Tény, hogy a dohányforgalmazás kiesése (de már két évvel korábban), vagy a vasárnapi boltzár nem kedvezett a kisboltok többségének (2015-ben háromezerrel csökkent is a számuk), a 2015. évi reklámadó változás is aránytalan költségemelkedést okozott ebben a körben, de a többi felsorolt szabályváltozás már minden piaci versenytársat hasonlóan, kevésbé szorongató módon érintett. Az élelmiszerek 30 napos fizetés határideje a boltosok számára pedig már évtizedes távlatú előírás, akkor is volt, amikor jól ment a Palóc Nagyker szekere. Az iparcikkek beszerzése esetében kötelező fizetési határidő csak csak akkor lép be, ha a felek azt nem kötik ki előre (ami bármi lehet megállapodásuk alapján).

A Palóc nagyker kiszámolta, hogy a dohánykereskedelem elvesztése és a vasárnapi boltzár 20 százalékos forgalomkiesést okozott: az érdekes az lett volna, hogy külön-külön mennyi volt ezeknek a kényszerű átalakításoknak a hatása, hiszen az egyik bő két esztendeje történt, a másik pedig 2015-ben. Az egybemosás mindig zavaró, még akkor is, ha valóban sokat szorított a kormány a kereskedelmen, amiből bőven jutott a kisebb vállalkozásoknak is (hiszen például a 2011-13. közötti kiskereskedelmi ágazati különadót 500 millió forint árbevétel felett mindenkinek fizetnie kellett, igaz, a kulcs szépen hízott a multik irányában, a nagyját az évi 30 milliárdnak ők állták).

Megmenthették volna a céget?

A 2015. évi mérlegbeszámoló utalt rá, hogy további üzletbezárást és leépítést tervezett a cégvezetés 2016-ra. Valószínűleg egy gyorsabb és határozott leépítésre lett volna szükség már sokkal korábban, amit halogatott a cég: a forgalom visszaesése nem december utolsó napján történik, hanem év közben folyamatosan. A gyors lépés hiánya, még ha keserű is a pirula, nagy bajt okozhat. Figyelembe kell venni azt is, hogy földrajzilag igencsak szerteágazó hálózata van a Palóc Nagykernek, aminek ellátása a boltok viszonylag csekély száma és többségük kisebb alapterülete miatt különösen költséges (még Fót, Göd, Dabas, Üllő lakói is vásárolhattak helyben a Palóc boltjaiban), tehát egy gyorsabb boltbezárás, költségcsökkentés enyhíthetett volna a bajokon.

A Palóc Nagyker már évekkel ezelőtt túllépett egy olyan piaci holtponton, amelyet ha ki akart volna kerülni, a 2016-ra belengetett terveit, a leépítést, akkor kellett volna sokkal gyorsabb ütemben meglépnie. A nagy baj az, hogy a magyar szabályozási rendben nincs kapaszkodója a bajba jutott kisvállalkozásnak, ráadásul óriási az elmaradás a versenyképességben.

Feltehetően drága ára lett volna a közeli napokban bármilyen pénzügyi forrásnak a Palóc Nagyker számára, így inkább a csőd bejelentését választották a tulajdonosok. Most már az a kérdés, hogy ezek után ki folytathatja a Palóc boltjaiban és nagykereskedelmi raktáraiban a kereskedést.

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 28. szerda
Szabolcs
30. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?