Ettől vannak megijedve a magyar cégek? Pedig spórolhatnak vele

Mi is ez az egész?

A Magyar Szabványügyi Testület 2012-ben magyar nyelven is megjelentette az "MSZ EN ISO 50001 Energiairányítási rendszerek - Követelmények és alkalmazási útmutató" című szabványt, amely segítséget nyújt a vállalkozásoknak az energiateljesítmény, benne az energiahatékonyság, az energiafelhasználás és az energiafogyasztás javításához szükséges rendszerek és folyamatok létrehozásához.

Az ISO 50001 szabvány meghatározza a szervezetek számára az energiairányítási rendszerek létrehozásához szükséges követelményrendszert. A szabvány keretrendszert biztosít gyárak, kereskedelmi, kormányzati rendszerek energiagazdálkodásához.

Az energiairányítási rendszer folyamatos megtakarítási és fejlődési lehetőséget biztosít, az energiahatékonysági célkitűzések teljesítése hozzájárul a vállalat versenyképességének fenntartásához. Sőt, könnyen lehet, hogy az ISO 50001-et, mint követelményt, sok cég kötelezően elvárja majd beszállítóitól az elkövetkező években.

Az ISO 50001 szerint működtetett energiairányítási rendszer biztosítja az energiafelhasználás folyamatos nyomon követését és értékelését. Ezáltal a szükséges adatok naprakész rendelkezésre állása mellett az energiafelhasználás csökkentésére irányuló programok hatékony tervezése és menedzselése is biztosítható. A műszaki szakemberek, illetve a vezetőség megfelelően tájékozott lesz a megtakarítási lehetőségekről, azok előnyeiről, a célok eléréséhez szükséges intézkedésekről.

A vállalat megalkotja energiapolitikáját, és létrehozza Energiairányítási Kézikönyvét, amelyek fokozatosan átszövik a cég működését, úgy biztosítva a kellő prioritást az energiahatékonyságnak, hogy azt a menedzsment közvetlen irányítása alá helyezik.

Milyen cégeknél működik?

A szabályok szerint a szabvány minden KKV-nak (azaz kis- és középvállalatnak) nem minősülő cégnél használható. Tehát azoknak a vállalatoknak szól, ahol 250 főnél többen dolgoznak, és az éves nettó árbevételük meghaladja az évi 50 millió eurót (kb. 15 milliárd forintot), mérlegfőösszegük pedig a 43 millió eurót (kb. 13,5 milliárd forintot).

Az energiahatékonyságról szóló törvény értelmében a nagyvállalatok négyévente kötelezettek az energetikai audit elvégzésére. Amennyiben egy nagyvállalat már egyszer bevezeti az MSZ EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszert, ez esetben a jövőben ezt többször már nem kell megismételni, azonban négyévente szükséges a tanúsításról szóló dokumentumot bemutatatni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé. Az ISO 50001 szabványnak megfelelő energiairányítási rendszerre kiadott tanúsítvány három évre érvényes, így legalább három évente újra kell tanúsíttatni a kiépített rendszert.

Hogy néz ez ki a gyakorlatban?

Az MSZ EN ISO 500001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer felépítésének legfontosabb lépései:

• a szakemberek először készítenek egy előzetes helyzetfelmérést, meghatározzák a munkamódszereket;

• ezt követően felvesznek egy úgynevezett energetikai alapvonalat (ez egy mérhető hivatkozási alap az energia teljesítmény méréséhez);

• megtervezik az energetikai intézkedéseket, meghatározzák a konkrét célokat és felkészülnek a megvalósításra;

• elkészítik az energiairányítási dokumentációt (például a kézikönyvet, az eljárásrendet, az utasításokat);

• elvégzik az úgynevezett pre-auditot, azaz az előminősítést;

• és közreműködnek a tanúsítási eljárás lefolytatásában.

ISO 50001 szabvány szerinti menedzsment rendszer kiépítését bárki végezheti, de a kiépített rendszerről igazolni kell, hogy megfelel a szabványban felállított követelményeknek, ehhez pedig a rendszert tanúsítani szükséges. A tanúsítást pedig már csak akkreditált ISO 50001 auditorok végezhetik.