10 éves sikersztori: lépésről lépésre

Az egész 1998-ban indult, amikor is a két végzős egyetemista, Larry Page és Sergey Brin megalapították a Google Inc.-t szeptember 7-én. A kezdetekben egy garázsban dolgoztak Californiában, egészen pontosan hat hónapon át.

1999-ben már ki is költözhettek a garázsból, ugyanis 25 millió dollárnyi kockázati tőkefinanszírozással nyithatott irodát Palo Altoban. Ekkor még kevesebb mint 50 alkalmazottal dolgoztak, ráadásul a logójuk felkiáltójellel végződött (hasonlóan a mai Yahoo!-hoz).

2000-re már több mint egy milliárd honlapot indexszel a Google, annak érdekében, hogy legyőzhesse riválisait, s a világ legnagyobb keresőmotorjává válhasson. Júniusban nyélbe ütnek egy üzletet a Yahoo-val, ez utóbbinak végzetes, hogy 4 évig a Google keresési adataia támaszkodik, s csak 2002-ben kezdi el fejleszteni saját keresési technológiáját.

Még ugyanebben az évben, októberben jelenik meg a Google AdWords, amely szöveg-alapú hirdetéseket ad el, rögtön a keresési eredmények mellett. Érdekességként kiemelhető, hogy a Google úgy lépett be először a mobilpiacra, hogy keresőmotorját az egy időben divatos Palmtopokra is elérhetővé tette.

2001-ben Eric Schmidt váltja fel az alapító Larry Page-t a vezérigazgatói székben, s ez lesz az első olyan év, hogy a vállalat nyereséges. Schmidt a Google előtt négy évig volt vezérigazgató a Novellnél, s a Sun Microsystemsnél is magas pozíciót töltött be. Ebben az évben már körülbelül 250 alkalmazottal dolgoznak, az éves bevétel 86,4 millió dollár, a nyereség pedig 6,99 millió dollár.

2002-ben a Google szerencsecsillaga tovább emelkedik, annak ellenére, hogy a dotcom lufi kipukkanása igencsak megtépázza az internetes cégek renoméját. Az AOL Time Warner vezetője a Google-t nevezi meg az online keresés bajnokaként. Ebben az évben jelenik meg az újabb AdWords, amelyben egyes kulcsszavakra licitálhattak a hirdetők, így döntve el, hogy hol jelenik meg a hirdetés az egyes keresési oldalakon.

2003-ban, az AdWords sikerén felbuzdulva megjelenik az AdSense, amely külső honlapokon ad lehetőséget a hirdetésre. Közben elindul a pletyka, miszerint a Google a tőzsdei bevezetést fontolgatja, elemzők szerint a cég értéke a 25 milliárd dollárt is elérheti. A Microsoft már ekkor szeretne beszállni a kereső-bizniszbe, fontolóra veszi, hogy ajánlatot tegyen-e a Google megvásárlására.

Végül 2004 augusztusában meg is történik a bevezetés, 85 dollárért adnak egy részvényt. Év végére az ár 195 dollárra emelkedik. Még ugyanebben az évben indul útjára az igen nagy népszerűségnek örvendő e-mail szolgáltatás, a G-mail. Persze nem minden arany, ami fénylik, így például csődöt mond az Orkut közösségi oldal, illetve a Froogle ár-összehasonlító weblap is.

2005-ben jelenneg meg a testre szabható kezdőlapok, melyek már direkt versenyben vannak a Yahoo-val és az MSN-nel. Sőt, ebben az évben pereskedik a Microsofttal is, mivel most az addigi Microsoft-igazgató, Kai-Fu-Lee felel a Google kínai működéséért.

2006-ban két jelentős üzletet is nyélbe üt a Google, ekkor veszik meg ugyanis a mindössze 18 hónapja élő YouTube videómegosztó oldalt, s ekkor kötnek három éves szerződést a MySpace közösségi oldallal is.

2007-ben a Google kerül a Fortune magazin legjobb munkahelyeket rangsoroló toplistájára, ráadásul ebben az évben éri el a rekord-magasságú, 741 dolláros árat részvénye. Ennek ellenére néhány Google-fejes kilép, és saját vállalkozását alapítja meg, a Facebook pedig azóta is több Google-alkalmazottat csábított már magához.

Idén pedig a Microsoft került a Google céltáblájára, idén jelent meg a Google ugyanis saját böngészőjével, a Chrome-mal, illetve tervben van a saját mobil-operációs rendszer, az Android elindítása is.