Egy magyar cég úgy szeretné Bajáról áthelyezni székhelyét egy olaszországi városba, hogy erről egyszerű határozatot hoz a taggyűlés. Vagyis anélkül hogy előbb itthon megszűnne, elszámolna az adóhatósággal, majd az olasz törvények szerint ott újjáalakulna. Az igazságügyi minisztérium szerint a magyar jog viszont csak az utóbbi változatra ad lehetőséget. Az Európai Bizottság napokban megszületett állásfoglalása szerint azonban a cégnek van igaza.
Az uniós jogszabályok (római szerződés 43. és 48. cikke) ugyanis a cégeknek is engedélyezik a szabad letelepedés jogát, vagyis azt, hogy bármely tagállamba áthelyezhetik székhelyüket. A bizottság szerint ez akkor is így van, ha a magyar rendelkezések ellentétesek az uniós jogszabállyal. Az uniós jog pedig csatlakozásunk óta elsőbbséget élvez - írja a Magyar Hírlap.
Ha az Európai Bíróság a bizottsággal összhangban foglal állást, akkor annak jelentős költségvetési hatásai is lehetnek. A magyar cégek ugyanis sokkal egyszerűbben települhetnek külföldre, és ennek következtében fő szabályként ott is fognak adózni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


