Ezekbe az óvodákba járatja gyerekeit a magyar elit: nekik semmi sem drága

Míg az óvodások száma 1,2 százalékkal 326 588 főre emelkedett, az óvónők száma 163 fővel csökkent a 2017/2018-ad nevelési évhez képest - olvasható a KSH Statisztikai Tükör című kiadványában. A 381 ezer férőhelyen 2018 szeptemberében 326 ezer kisgyermek kezdte meg az óvodát.

Ám aki szeretné a közoktatást megkerülve egyházi, magán vagy egyéb nem önkormányzati fenntartású intézménybe íratni 3-6 éves gyermekét, annak ma már rengeteg lehetősége van nem csak a fővárosban, hanem a legtöbb vidéki nagyvárosban is. Ennek azonban ára van, méghozzá nem is kevés.

Az intézmények számát tekintve, 1990-ben még csak egy magánóvoda működött, de ezt követően évről évre dinamikusan emelkedett a számuk és 2004-ben, már több mint 150 intézmény áll a szülők rendelkezésére, tíz évvel később számuk elérte a félezret. Ezek az intézmények általában azzal hirdetik magukat, hogy náluk mind a személyi, mind pedig a tárgyi feltételek sokkal jobbak, azaz nem 10 gyerek jut egy óvónőre, hanem 6 vagy 8, és a játékok, eszközök minősége és jóval meghaladja a hagyományos intézményi feltételekét. Ezen felül számtalan különórát, nyelvet és sportot kínálnak.

A legolcsóbb magánóvoda 40 ezer forintba kerül, de találtunk olyan intézményt is, ahol havonta 130 ezer forint + étkezési díjat kell fizetni. Cserébe egy angol nyelvű óvóbácsi is neveli a kicsiket, és ebben az árban benne van az úszás, a síelés, a tenisz és görkorcsolya oktatás, a sószoba használata, és egy orvos is megvizsgálja a kicsiket minden hónapban, hogy megfelelően fejlődnek-e. Plusz költséget jelent ezeken felül a furulyaoktatás, a gyermekjóga, a judo, a TSMT torna, a foci és a néptánc.

Természetesen az étkezésre is külön odafigyelnek, nem csak a gyümölcs jár, hanem a joghurt is, és mindenből a legjobb minőséget kapják. Egy önkormányzati óvodában a háromszori étkezés 300-400 forintba kerül, egy magánintézményben 1000 forint: ezért tehát legalább kétszer olyan jó minőségű ételt lehet nyújtani a kicsiknek.

Mi szól mellette?

A legtöbb szülő, aki a magánintézményt választja gyermeke számára úgy nyilatkozott, hogy az óvoda által biztosított extrák, legfőképpen a nyelvoktatás miatt tette: 

- nyilatkozta egy budapesti édesanya. De sokan a kis csoportlétszám miatt döntenek a drágább megoldás mellett, ahol elviekben több figyelem, törődés jut egy-egy gyermeknek. De sokakat vonz a rugalmas(abb) beszoktatási folyamat, vagy éppen a kedvezőbb nyitvatartási idő. Nyilván ezek az intézmények, akik az ellátási díjból tartják fent magukat, mindent megtesznek azért, hogy maximálisan kielégítsék a szülők igényeit. 

Verba Attiláné, a PSz Óvodapedagógia Tagozatának elnöke például nem hisz a túlfejlesztésben. Véleménye szerint az egyik legfontosabb, és legeredményesebb fejlesztő tevékenység ebben a korban a szabad játék és a különböző, együtt végzett tevékenységek alatt szerzett tapasztalatok, benyomások.

A szakember szerint nem feltétlenül kapnak a magánóvodákban több és jobb ellátást a gyermekek, mint egy önkormányzati óvodában.

Időhiány? Szakemberhiány?

Erős érv a magánintézmények mellett, hogy kisebb csoportlétszámmal működnek, holott 10 gyermekre jutó egy óvodapedagógus egy vállalható szám Verba Attiláné szerint, ezért kár vagyonokat kifizetni havonta. Hozzá kell tenni azonban, hogy nem mindenhol ilyen ideális a helyzet: az említett 10-es szám országos átlagot takar, és egy-egy népszerű vagy sűrűn lakott nagyvárosi intézményben nem ritka, hogy 20 gyerekre jut egy nevelő, illetve, hogy 25 fős csoportokat kénytelenek indítani, vagy helyi igény szerint még magasabb létszámút kénytelenek indítani.

Fontos kiemelni, hogy a Nemzeti Köznevelési Törvény egyformán vonatkozik minden nevelési intézményre, fenntartótól függetlenül. Ám azzal, hogy minden 6 éves gyereknek iskolába kell menni, nem az óvónők terheit csökkentik, hanem plusz terhet rónak rájuk, hiszen feltehetően meg fognak szaporodni az iskolaérettségi vizsgálatok, és az ezzel járó adminisztrációs terhek.