2020. augusztus 8. szombat László

Erre tervez költeni a legtöbb magyar a járvány után: tudnak valamit?


A koronavírus járvány olyan változásokat hozott a magyar lakosság mindennapi életében, amely rengeteg nehézséggel és kihívással járt, mind a munkavégzés, gyermeknevelés, távoktatás terén - de gyökeres változást hozott akár a bevásárlás, a személyes kapcsolattartás, kommunikáció, és a mindennapi időtöltések kapcsán is. Sokan kényszerültek átalakítani addigi életvitelüket, kiadásaikat, szokásaikat. A Pénzcentrum olvasói körében végzett felmérése megmutatja, mennyiben változtak meg a magyar emberek mindennapjai, és hogyan reagáltunk a járványhelyzet kihívásaira.

Május 5-én indított felmérést a Pénzcentrum azzal kapcsolatban, hogy hogyan teltek/telnek a magyarok mindennapjai a négy fal között, milyen új szokásokat alakítottak ki, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe a "karanténidőszak" alatt. Mostanra, mivel a kormány már vidéken és Budapesten is enyhített a korlátozásokon, és a járvány is fordulatot vett - május 4-e óta csökken az aktív fertőzöttek száma, és egyre meredekebben emelkedik a gyógyultaké, az elhunytak számát mutató görbe íve is egyre laposabb - egyre többen térhetnek majd vissza fokozatosan a járvány előtti mindennapokhoz.

Az biztos, hogy már egyre kevesebb időt töltenek majd a lakosok az otthonaik biztonságában - viszont az már korántsem egyértelmű, hogy minden szokást, amelyet a veszélyhelyzet bevezetése óta (március 11.) kialakítottak a négy fal között, le fogják cserélni. Inkább az tűnik valószínűnek, hogy ugyanahhoz az életformához már nem fogunk visszatérni mint korábban. De mi is jellemezte a magyarok időtöltési szokásait a korlátozások bevezetése után eltelt bő 1,5 hónapban? Mutatjuk a válaszadóink hogyan reagáltak a kialakult új helyzetre.

A legtöbben alig mozdultak ki

A válaszadóink több mint 87 százaléka úgy nyilatkozott, több időt tölt otthon a veszélyhelyzet elrendelése óta, amely nagyjából megfelel az előfeltevéseinknek, 10 százalék töltött otthon ugyanannyi időt a kijárási korlátozások ellenére - feltételezhetően ők voltak azok, akiknek ugyanúgy be kellett járniuk a munkahelyükre, azoknak az aránya, akik a járvány alatt kevesebb időt töltöttek otthon, mint korábban mindössze 2 százalék - arra gyanakszunk, hogy nekik sem volt választásuk ebben a tekintetben.

A több időt otthon töltők közül a legtöbben azok vannak, akik azt a választ adták: "állandóan otthon vagyok, alig mozdulok ki", és őket követik azok, akik jelentősen több időt töltenek otthon, mint korábban. Nade mivel töltik/töltötték otthon az időt?

A válaszokból kitűnik, hogy azokra a tevékenységekre, amelyekre rákérdeztünk jellemzően több, vagy ugyanannyi időt fordítottak, mint korábban. Csak elenyésző volt azoknak a válaszoknak aránya, akik azt írták kevesebb időt töltenek telefonálással; internetezéssel; számítógép-, laptop- vagy okoseszköz használattal; film- és sorozatnézéssel, tévézéssel, vagy zenehallgatással. Ahogy mégis több ilyen válasz előfordult, az a tévénézés, film- és sorozatnézés, zenehallgatás és telefonálás volt.

A tévézés, zenehallgatás, film- és sorozatnézés és telefonálás kapcsán a legtöbben azt választották, hogy nem változtak a szokásaik, mégis ha összesítjük azokat a válaszokat, ahol a valamivel, vagy jelentősen több idő jut a kérdéses tevékenységekre, azt láthatjuk, hogy a megkérdezettek nagy része az önkéntes karanténban többet telefonált, nézett filmet vagy sorozatot, internetezett és használta a digitális eszközeit.

A két legkiugróbb eredményt a "számítógép-, laptop-, tablet-, okostelefon használatra fordított idő" és az "internetezéssel töltött idő" hozta.

Csaknem 74 százalék válaszolta, hogy többet használja a digitális eszközöket, és több mint 70 százalék töltött több időt internetezéssel a négy fal között, mint korábban. Ez azért érdekes, mert ezekből a válaszokból kitűnik, hogy azt az időt, amit egyébként valószínűleg nem otthon töltötték volna az emberek, hanem utazással, vagy házon kívüli kikapcsolódással, azt pl. nem sorozatnézésre fordították a legtöbben.

Sokan írták nekünk a válaszadók közül, hogy ez azzal van összefüggésben, hogy többet dolgoznak otthonról, illetve a gyermeikkel játszanak/tanulnak, így annyi szabadidejük sincs ilyen tevékenységekre, mint korábban. Amikor kifejezetten a tévézés, film- és sorozatnézési szokások változására kérdeztünk rá, hogy olyan válasz érkezett, hogy lényegesen több idő jut erre a tevékenységre, mivel mást nem tudnak csinálni, de legalább annyian közölték azt is, hogy semmi idejük a munkájuk, és/vagy a gyermekfelvigyázás mellett. Kiemeltünk néhány merőben eltérő tapasztalatot:

Itthonról dolgozom (tanár vagyok, online oktatás ...), még annyi időm sincs a fenti szolgáltatások igénybe vételére, mint a járvány előtt

- írta egy 50-64 év közötti fővárosi olvasónk.

Az egésznapos gyerekfelügyelet miatt kevesebb idő jut TV-zésre, ezért este is dolgozunk és legfeljebb 1-1 sorozat részt nézünk

- írta egy 35-49 év közötti megyeszékhelyen élő férfi.

Több filmet néztem meg (a kedvenc krimis sorozatfilmeket is beleértve) amióta itthon vagyok. Rugalmasabb lett a munkára (nyugdíj mellett aktívan dolgozó alkalmazott vagyok) fordított időm, így napközben is leülhetek néha akár 1 órára kikapcsolódni

- írta nekünk egy 65 év feletti falun/községben élő nő.

Kevés az időm, mivel kertes házban lakom, füvet nyírok, szőlőt metszek, veteményes kert van, amit kapálni kell. Sok a ház körüli teendő

- osztotta meg velünk tapasztalatait egy községben/falun élő 35-49 év közötti olvasónk.

A szöveges válaszokból az tűnik ki, hogy az, hogy ki mivel tölti az időt, ha otthon kell lennie, nagyban függ attól, előtte milyen életmódot folytatott, milyen munkakörben dolgozott, kikkel él egy háztartásban, milyen helyen él - tehát az életét korábban is meghatározó tényezőktől.

"Új élet", új szolgáltatások

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ez a kényszerhelyzet hozott-e olyan változást, hogy emiatt a válaszadók újonnan fizettek-e elő valamilyen szolgáltatásra, vagy például internet- vagy mobilcsomagot váltottak-e emiatt. A legtöbben, a válaszadók 83 százaléka nem kötött új előfizetést a felmérés szerint. Akik viszont igen, azok esetében az új streaming előfizetés, internetelőfizetés és tévészolgáltatás volt a leggyakoribb, új mobilcsomagra, digitális zenei szolgáltatásra vagy más online tartalomszolgáltatásra kevesebben fizettek elő.

Ez azért is lehet, mert akinek van megbízható internet, tévé, mobil, vagy egyéb előfizetése, az nem fog valószínűleg újat kötni, de az új igényeinek megfelelően módosíthatja azokat. Például mert magasabb sávszélességre, több mobilinternetre, vagy több gyerekcsatornára van szüksége - erre is rákérdeztünk. Történt-e változtatás, bővítés vagy esetleg lemondás a karanténidőszak alatt? A válaszadók 86 százaléka nem változtatott az előfizetésein, maradt minden a régiben.

Akik viszont változtattak, azok közül a legtöbben az internetelőfizetésükön módosítottak. Ezt a mobilcsomag és a streaming előfizetés követi:

Tehát mondhatjuk, hogy hiába változtak meg az időtöltési szokások, ezek nem voltak olyan mértékűek, hogy új előfizetésekre legyen szükség, vagy a meglévők módosítására a legtöbb válaszadó szerint. Viszont ha mégis történt valamilyen változtatás, az főként az internetcsomagot és a streaming előfizetést érintette. Lehetséges, hogy ebben a helyzetben nem volt idő a módosításra, vagy nem akart a lakosság hirtelen döntést hozni - hiszen nem lehetett előre látni, meddig tart a bezártság időszaka. Viszont a jövőbeli tervekből az tűnik ki, hogy hosszabb távon sem sokan akarnak módosítani az igénybe vett szolgáltatásokon.

Nagyjából 84 százalék nem tervez a kérdéses szolgáltatások közül új előfizetést kötni. A fennmaradó 16 százalék között viszont így oszlanak el a jövőben igénybe venni tervezett új szolgáltatások:

Bár sokan vannak, akik nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni erre a kérdésre, a legtöbben új streaming előfizetést terveznek kötni a jövőben. Azonban nem csak a meglévő és új szolgáltatások kapcsán történhetett változás. Annak megfelelően, mennyit és milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe, a kiadásokra is hatással lehet egy ilyen kényszerbezártsággal járó időszak. Ezért azt is megkérdeztük olvasóinktól, hogy változtak-e a szolgáltatásokra fordított kiadásaik a karanténidőszak alatt. 60 százaléknak nem változtak a költségei, és 10 százalék nyilatkozta az, hogy csökkentek.

Minden negyedik válaszadónak azonban nőttek a kiadásai kisebb-nagyobb mértékben:

Egy fővárosi olvasónk bővebben is kifejtette, hogy miért lehet, hogy új előfizetése lett, de közben a költségei csökkentek, eloszlatva a tévhitet, hogy minden munkáltató a dolgozóira terhelné az otthon megnövekedett rezsiköltséget a kényszer-homeoffice alatt:

Ellentmondásnak tűnhet, hogy a korlátozás miatt kötöttem internetre előfizetést, de a kiadásom csökkent. Ez azért van, mert a munkahelyem téríti a költséget, sőt azon túl is kapok térítést, valamint mobiltelefonos előfizetéssel sem rendelkezem, de mivel skype-ot használhatok már itthonról, a mobilomat sem töltöm fel, amit egyébként évente csupán kétszer teszek meg.

Összességében a válaszadóink egynegyede 8-12 ezer forintot fizet ki "digitális rezsiköltségre", vagyis minden olyan szolgáltatásért, amelyet digitális eszközökön vesz igénybe, legyen ez maga az internet, a tévé, mobilszolgáltatás, streaming, vagy Spotify előfizetés. A megkérdezettek másik 25 százaléka még ennél is többet, 12-20 ezer forintot költ ezekre a szolgáltatásokra. Jelentős azok aránya is, akik ennél is többet fizetnek: 13,4 százalék.

A streaming-é a jövő?

Mivel úgy tűnik, hogy a karanténidőszak alatt több időt töltöttek film- és sorozatnézéssel az emberek túl azon, amit a tévében leadnak és az érdeklődés is élénkül a streaming szolgáltatások iránt, rákérdeztünk, hogy hogy állnak az egyes szolgáltatók népszerűségben a hazai előfizetők körében, van-e az olvasóinknak már előfizetése streamingre, terveznek-e előfizetni a jövőben.

Csaknem a válaszadók 58 százalékának nincs és nem is tervez előfizetni a hazai piacon jelenlévő streaming szolgáltatásokra a felmérés szerint. Viszont az érdekes, hogy többen vannak azok, akiknek már van ilyen szolgáltatásuk és még továbbiakra fizetnének elő (8,6%), mint azok, akiknek nincs, de terveznek a jövőben előfizetni (6,5%). Azok aránya is jelentős, akiknek van előfizetésük és nem terveznek újabbat (24,3%).

Vajon a karanténidőszakban többen döntöttek úgy, hogy előfizetnek valamelyik streaming szolgáltatásra?

Azok a válaszadóink, akik már rendelkeztek a járvány előtt is előfizetéssel, legnagyobb arányban Netflixre és HBO GO-ra fizettek elő. Hozzájuk képest elhanyagolható azon válaszadók száma, akik Apple TV-t, YouTube Premiumot, Amazont, Hulut, vagy más streaminget használnak:

Úgy tűnik a két nagy hazai streaming szolgáltató népszerűsége fej fej mellett van az olvasónk körében, azonban az már érdekesebb, mire fizetettek elő többen a karanténidőszakban azok, akik létesítettek új szolgáltatást. Ebben az esetben már a Netflix népszerűbbnek bizonyult, mint az HBO GO:

Ez a különbség adódhat abból is, hogy sok felhasználónak, aki előfizetett, lehetett már más előfizetése is, és amellé választott új streaming szolgáltatást. Azok közt, akik pedig a jövőben terveznek új előfizetést kötni, szintén a Netflix a népszerűbb, és azért az itthon kevésbé igénybe vett szolgáltatások, az Apple TV+, a YouTube Premium, vagy a jövőben - legkorábban is ősztől - elérhető Disney+ is érdekli az olvasóinkat:

A film- és sorozat, illetve tévénézési szokások változásának kapcsán feltett kérdésben sok olyan szöveges válasz érkezett, hogy a karanténidőszak alatt nem fizettek elő, mindössze az ingyenes próbaidőszakot próbálták ki az egyes szolgáltatóknál. A kérdőív végén tehető hozzászólásokból, megjegyzésekből is az derül ki, hogy kicsit mindenki máshogy éli/élte meg a karanténidőszakot, aki válaszolt a kérdésekre.

Összegezve, ami biztos, hogy lényegesen több időt kellett otthon tölteniük a válaszadóknak, és emiatt leginkább a számítógépeket, laptopokat, tableteket, okostelefonokat használták többet, valamint az internetet. Kevesen döntöttek új, hogy új szolgáltatásra fizetnek elő, vagy módosítják a meglévőket, esetleg a jövőbeli tervek közé vették fel a témát. Akik mégis változtattak/döntöttek valamit, az főként a streaming- és internetelőfizetésüket érintette.

Kérjük segítsd a munkánkat a következő felmérésünkben is! Ezúttal a karanténidőszak alatt elrendelt home office hosszútávú hatásaira vagyunk kíváncsiak:

Demográfiai adatok

Összesen a feltett kérdésekre 643-an adtak választ. A felméréshez kapcsolódó kérdőívünket 41,5-58,5 százalékban töltötték ki férfiak és nők, a 18-24 éves korosztály 4%-ban, a 25-34 évesek 9,6 %-ban, a 35-49 évesek 27,1%-ban, az 50-64 évesek 25,5%-ban és a 65 év felettiek 24%-ban képviseltették magukat. A válaszadók 39,5 százaléka budapesti, 43,3 százaléka megyeszékhelyen vagy egyéb városban él, és csak 17,2 százalékuk él faluban, községben vagy egyéb településen.

A válaszadóknak nagyjából egyharmada él együtt 18 év alatti gyermekeivel, tehát a veszélyhelyzet alatt elrendelt digitális tanrend minden bizonnyal átalakította a család életvitelét. Ezekben a családokban 30 százalékban él egy gyermek, 23,5 százalékban két gyermek és csaknem 10 százalékban 3 gyermek is, 1 százalékban pedig háromnál is több 18 év alatti gyermek.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok (OTP Bank, Budapest Bank, ERSTE Bank, Cetelem, Provident, stb.) ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.