Indul a bírságszezon: nincs sok ideje annak, akinek kertes háza, telke van, súlyos pénzre büntethetnek

Hazánkban minden nyáron komoly problémát okoz az allergiás emberek számára a parlagfű, ezért a hatóságok nagy gondot fordítanak az irtásukra. Mint ismert, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 17. § (4) bekezdése alapján a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Vagyis a parlagfű elleni védekezési kötelezettség folyamatosan fennáll, hiszen a virágbimbók kialakulását kell megakadályozni, amihez a parlagfű fejlettségét folyamatosan szemmel kell tartani, és a megfelelő időben – a védekezés módjától függően általában több alkalommal is – el kell végezni a parlagfű irtást.

Magyarországon körülbelül 1,5 millióan szenvednek kifejezetten a parlagfű allergiájától. Ez azt jelenti, hogy a lakosság mintegy 20 %-a érzékeny erre a gyomnövényre. Összességében pedig nagyjából 3 millió allergiás él Magyarországon, és közülük több mint 1,5 millióan reagálnak a parlagfű pollenre.

A növény pollenje az egyik legerősebb allergén: már minimális mennyiség is komoly tüneteket válthat ki. A leggyakoribbak a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, torokkaparás, de súlyosabb esetben asztmás roham is jelentkezhet.

Az allergiás tünetek csökkentik a munkaképességet, rontják az életminőséget, és a nyári szabadságok idején is jelentősen befolyásolhatják a mindennapokat. Egy 2023-as felmérés szerint egy átlagos allergiás beteg évente akár több tízezer forintot is költhet gyógyszerekre és orvosi vizsgálatokra.

Aki érzékeny a pollenre, annak érdemes a parlagfű szezonban (általában július közepétől szeptember végéig):

• beltéren tartani az ablakokat kora reggel és késő este,
• gyakran porszívózni, szellőztetni napközben,
• pollenszűrős klímát vagy légtisztítót használni,
• gyógyszeresen védekezni (antihisztamin, orrspray stb.),
• követni az országos pollenjelentést (pl. NNK, Meteo).

Milliós bírság járhat érte

A parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén az automatikusan kiszabható növényvédelmi bírság összege 15 ezer forinttól akár 5 millió forintig is terjedhet. A pontos összeg a terület nagyságától és a fertőzöttség mértékétől függ. Az eljárás ráadásul hatósági kaszálással is járhat, melynek költségeit szintén a tulajdonos viseli.

A NÉBIH, a Pénzcentrum számára elküldött adatok alapján, a tavalyi évben összesen 75 millió forintnyi bírságot szabott ki mulasztás miatt, miközben a legnagyobb büntetés értéke meghaladta a kétmillió forintot. 

Mint írták, a parlagfű elleni védekezés a földhasználó felelőssége. A hatóság azt ellenőrzi, hogy a földhasználók valóban eleget tettek-e a jogszabály által előírt kötelezettségüknek, és amennyiben legalább virágbimbós állapotú parlagfűvel fertőzött területet észlelnek, jegyzőkönyvet vesznek fel.

Ezt követően a hatóság csaknem minden felderített parlagfüves ingatlan esetében elrendeli a parlagfű elleni közérdekű védekezést. Ez alól csak azok a területek a kivételek, ahol a közérdekű védekezést a kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot nem haladja meg. 

Ugyanakkor növényvédelmi bírság kiszabására – a közérdekű védekezés elrendelhetőségétől függetlenül – minden esetben sor kerül, hiszen, ha a földhasználó nem végezte el időben a parlagfű irtást, és a parlagfű elérte a virágbimbós állapotot, így a jogszabálysértés megvalósult. Az Éltv. 60. § (1) c) pontja pedig egyértelműen fogalmaz, növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki … a 17. § (4) bekezdésében előírt, a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja

– fogalmaztak.

Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt évekhez képest nagyobb problémát fog-e okozni, azt válaszolta a hatóság, hogy a parlagfű fejlődését az időjárás nagymértékben befolyásolja, ezért nem lehet előre megjósolni, hogyan is alakul a szezon. 

Hosszú évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a parlagfűszezon júniusban kezdődik (ez a legvégső időpont amikor a védekezéseket el kell kezdeni) és egészen a fagyok beálltáig tart. Várhatóan nem alakul ez másként a 2025-ös évben sem, hiszen mostanra több vármegyében kis mennyiségben már a virágbimbós egyedek is megjelentek, pedig idén a hűvösebb tavaszi időjárásnak köszönhetően az intenzív növekedés időszaka csak a szokásosnál később indult meg. Tömeges virágzásra idén is augusztusban lehet számítani

– tették hozzá.

Hol kell bejelenteni a parlagfüves területet?

A legkisebb büntetési tételre azok számíthatnak, akiknek belterületen van 50 négyzetméternél kisebb földterületük – ebben az esetben a büntetés 15 ezer forint. Az 50-200 négyzetméter közötti földek esetében 15 és 50 ezer, a 200-1000 ezer négyzet közöttiek esetében pedig 50 és 100 ezer forint közötti büntetés szabható ki. Az ennél is nagyobb, ám 1 hektárnál kisebb földekre már 100 ezer és 750 ezer forint közötti büntetési tételre is számíthatunk, ám ha a föld mérete az 1 hektárt is meghaladja, akkor akár 5 millió forint is lehet a bírság maximális összege.

Más a helyzet akkor, ha a gyomos telek külterületen helyezkedik el – a büntetési tételek hasonlóak, ugyanakkor csak nagyobb földterületek után kerülnek kiszabásra:

• 1 hektár alatt 15 ezer – 50 ezer forint,
• 1 hektár vagy nagyobb, de 5 hektárnál kisebb földnél 50 ezertől 150 ezer forint,
• 5 hektár vagy nagyobb, de 10 hektárnál kisebb földnél 150 ezertől 225 ezer forint,
• 10 hektár vagy nagyobb, de 30 hektárnál kisebb földnél 225 ezertől 1 millió forint,
• 30 hektár vagy nagyobb, de 50 hektárnál kisebb földnél 1 milliótól 2 millió forint,
• 50 hektár vagy nagyobb, de 100 hektárnál kisebb földnél 2 milliótól 3,75 millió forint,
• 100 hektár vagy nagyobb földnél pedig 3,75 milliótól 5 millió forintig terjedhet a büntetési tétel nagysága.

Tehát a tavalyi legnagyobb büntetési tételnél 50 és 100 hektár közötti területen találtak parlagfüvet a hatóságok. Aki burjánzó parlagfüvet lát, az a Nébih honlapján elérhető tájékoztatást szerint bejelentést tehet. Külterületi telek esetén

• a megyei kormányhivatalok járási földhivatalainál,
• a kormányablakoknál,
• a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályainál,
• vagy Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatán (elektronikus úton),

míg belterületen

• önkormányzatoknál
• megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályainál,
• kormányablakoknál,
• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálatán (elektronikus úton) tehetünk bejelentést, ha valahol burjánzik a gyom.

A bejelentést személyesen, telefonon, levélben és elektronikus úton is megtehetjük.

Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről

Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?