Mégis, mi folyik vidéken? Ebben már a magyar falvak is lehagyják a kisvárosokat

Az Egyensúly Intézet 53 indikátor, jelzőszám alapján kutatta a magyarországi települések fejlettségi szintjét, írja a lap. Olyan statisztikai adatokat vettek alapul, amelyek minden évben rendelkezésre állnak és számszerűsíthetően megmutatják egy adott település fejlettségét (infrastruktúra, jövedelmi helyzet, iskolázottság, internetes hozzáférés, orvosi ellátás, közlekedés, új építésű ingatlanok száma, stb). Fontos, hogy nem a települések élhetőségét vizsgálták: ennek megítéléséhez ugyanis kevés adat áll rendelkezésre, túl sok a szubjektív tényező. Előfordulhat, hogy egy kisváros az adatok tükrében nem számít fejlettnek, mégis jobb ott élni, mint egy hasonló méretű és fejlettebbnek minősülő, azonban kevésbé jó hangulatot árasztó településen - fejtette ki Boros Tamás politikai elemző, az intézet igazgatója.

A fejlettséget tekintve a fővárosban az V. kerület végzett az első helyen, a megyeszékhelyek közül Székesfehérvár, a 15 ezernél népesebb városok közül Budaörs, a 15 ezernél alacsonyabb lélekszámú kisvárosok közül Balatonfüred, az 5000 fő alatti települések versenyében pedig Hévíz. A borsodi Berente – amely népszavazással vált le Kazincbarcikától – némileg kilóg az előkelő helyen szereplő községek sorából: a település komoly bevételekhez jut a részben a területén fekvő BorsodChem vegyipari cég jóvoltából, írták.

Az Egyensúly Intézet azt is megnézte, hogy 2014 és 2021 között mely települések fejlődtek a legtöbbet: a kisvárosok kategóriájában Szikszó harmadik helyezése még könnyen megmagyarázható – a településen működik a Hell energiagyártó, amely pár éve 8 milliárd forintból bővítette gyártókomplexumát –, az már kevésbé magától értetődő, hogy az ugyancsak borsodi Tornakápolna minek köszönhetően vált a legnagyobb fejlődést produkáló községgé Magyarországon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt élnek a leggazdagabb magyar famíliák: el sem hiszed, mennyi az átlagfizu a luxusfaluban

A NAV adatai szerint 2022-ben bruttó 418 ezer forint volt az átlagos havi kereset, ami nettó havi 285 ezer forintot jelentett.

A legtöbbet fejlődő községek sorában a második és ötödik helyen is borsodi települést találunk – Hejőkürt (tiszaújvárosi járás) és Galvács (edelényi járás) –, a harmadik a baranyai Gyöngyösmellék (szigetvári járás), a negyedik a zalai Lendvajakabfa (lenti járás). Utóbbi Magyarország hetedik legkisebb települése, de a többiek lélekszáma sem éri el a 300 főt - írja a lap.

A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek az elmúlt hét-nyolc évben kivétel nélkül fejlődtek, még akkor is, ha a fejlődés üteme rendkívül eltérőnek bizonyult. Budapestet és a megyeszékhelyeket nem számítva 68 város lakossága haladja meg a 15 ezer főt: ebből 26 fejlődött, 42 pedig nem. A 15 ezer főnél kisebb városokban a legrosszabb a helyzet. Számuk 260. Ezeknek a 60 százaléka nemhogy nem fejlődött, hanem visszafejlődött, mondta el Boros Tamás.

A kisvárosokban szinte mindenütt visszafejlődést látunk. Ha van valahol sürgős beavatkozási terület, akkor ez a településtípus az

– jelentette ki a szakértő. Visszaesés csak a falvak és az 5000 fő alatti városok tizedénél tapasztalható. A leginkább prosperáló kistelepülések elsősorban a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon, a Balaton környékén találhatók.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt vesz most házat, lakást rengeteg holland és német Magyarországon: mégis, mit tudhatnak?

A külföldi állampolgárok számának jelentős növekedésében az ukrán nemzetiségűek tömeges megjelenése is szerepet játszott.